Ha azt látjuk, hogy valaki akár áll, akár ül, akár döntött törzzsel áll és a karjával – akár eggyel, akár kettővel – húzó mozdulatot végez a törzs irányába, az evez. Márpedig az evezés a súllyal végezhető gyakorlatok közül a legjobb hátgyakorlatok egyike. A gyakorlat kivitelezésénél arra kell ügyelni, hogy – ha éppen nem direkt döntött törzsű evezést végzünk – a törzs egyenes maradjon, ne lendületből végezzük a gyakorlat.
A mozdulatsor indításakor a hát begörbülhet, ilyenkor megnyúlik az izom, majd a húzómozdulat végén a lapockákat összezárjuk. Közben a törzs, derék végig stabil, nem billeg.
Fontos továbbá, hogy a hasunkhoz húzzuk be a súlyt, ne a mellkashoz, mert így valósul meg a hát leghatékonyabb munkája. Csigán végzett gyakorlatnál lehet szűk és széles fogással dolgozni, az sem mindegy, hagyományos vagy alsó fogással dolgozunk-e, utóbbinál a bicepsz is besegít az izommunkába. A csiga magassága is lehet változó, a talaj magasságától kezdve fejmagasságig bármelyik elfogadott.
A döntött törzsű evezést már haladóknak ajánlom, itt a törzs legalább negyvenöt fokban dőljön be, fontos, hogy a derék ne legyen túl homorú. A lapocka zárása itt is döntő fontosságú, valamint lényeges, hogy ne vegyünk lendületet törzsből és karból.
Az egykaros evezés – más néven a fűrészelés – kézi súlyzóval, kettlebellel és csigával is megvalósítható, itt arra kell leginkább ügyelni, hogy a hát egyenes maradjon, illetve a súlyt szintén a hashoz húzzuk és hogy a rotáló mozdulat ne legyen túl hangsúlyos.
