Adrenalinfröccs: segítség a gyógyulásban

A különböző extrém sportokról először a veszély juthat az eszünkbe, ám a falmászás vagy a szélcsatorna-szimulátor nemcsak egy szabadidős élmény, hanem a lelki gyógyulás eszköze is lehet.

Az úgynevezett élménykereső személyiségtípusnak több ingerre van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát: az ilyen emberek az élet minden területén keresik a kihívásokat és a kalandokat. Sokan éppen ebből kifolyólag választják az extrém sportokat: akik állandó élményekre és izgalmakra vágynak, a kötélugrásban vagy éppen a sziklamászásban élik ki magukat.

Az extrém sportok űzésének több szempontból is megvan a maguk kockázata, a sérülésveszély mellett könnyen rabjává válhatunk a tevékenységnek, így a szabadidős hobbi akár függőséggé is válhat. A bázis- vagy az ejtőernyős ugrás közben a megnövekedett adrenalinszint következtében az ember hihetetlen eufóriát él át.

Csakhogy a szervezet egy idő után könnyen hozzászokik a magas adrenalinszinthez, és legközelebb ugyanaz a tevékenység már nem hozza meg a remélt boldogságérzetet.

Ez a jelenség a jelenkori pszichológiai kutatások egyik legfontosabb felismerése: a függőségben szenvedő extrém sportolók kezelésére ma már számos eredményes terápiás lehetőség áll rendelkezésre. Kevesen gondolnánk azonban azt, hogy az extrém sportok gyógyírt is jelenthetnek a lelki eredetű betegségekre: a szorongásra, a stresszre vagy a depresszióra. A témával foglalkozó pszichológusok egyre inkább kezdik felismerni, hogy az extrém sportok hatására jelentkező „adrenalinfröccs” oldja a szorongást és a félelemérzetet, hosszú távon pedig nagy mértékben csökkenti az alacsony önértékelést és növeli az önbizalmat.

Erre alapozva mind több szakemberben vetődik fel a kérdés: miért ne lehetne az extrém sportokat akár terápiás céllal is használni?

Az egyesült államokbeli Bellevue-ben élő terapeuta, dr. Brandon Stogsdill volt azon szakemberek egyike, aki először kezdte alkalmazni az addig csak szabadidős tevékenységre használt szélcsatorna-szimulátort a szorongásban, depresszióban és érzelmi zavarban szenvedő gyerekek kezelésében: az alulról felfelé nagyon erősen áramló levegő a föld felett lebegteti a sátorban tartózkodó személyt, ezzel ugyanazt az euforikus élményt biztosítja, mint az ejtőernyős ugráskor átélt szabadesés. A szakember a módszer alkalmazását követően azt tapasztalta, csökkentek a gyerekek szorongással és depresszióval járó kellemetlen tünetei, növekedett az önbizalmuk, és egyre jobban tudtak uralkodni érzelmeiken.

Így működik a szélcsatorna:

Az extrém sportokat már jó néhány helyen használják a lelki eredetű megbetegedések terápiájában. Ahogyan dr. Katharina Luttenberger, a németországi erlangeni egyetem terapeutája fogalmaz: „Falmászás közben az ember minden erejével arra koncentrál, hogy ne essen le: csak az itt és most számít, minden más másodlagos. Ez az élmény megtanít erősen koncentrálni és intenzíven átélni a jelent, többek között ezért is lehet jól használni terápiás kezelésekben.”

A kezelésben részt vevők nyolc hét után azt tapasztalták, hogy a rendszeres falmászást követően sokkal jobban érzik magukat, szorongással kapcsolatos tüneteik enyhébbek, mint korábban.

Jóllehet Magyarországon az extrém sportokat még nem alkalmazzák a különböző terápiás kezelésekben, a hazai szakemberek is úgy vélik, a módszernek igenis van létjogosultsága.

„A kognitív terápiákban látok elsősorban alkalmazási lehetőséget. Ennek lényege, hogy a téves gondolkodási sémákat megváltoztassuk: ha például valakinek önbizalomhiánya van, egy extrém sport kipróbálását követően könnyen megeshet, másképpen kezdi látni magát, hiszen be tudta magának bizonyítani az ellenkezőjét” – válaszolt felvetésünkre dr. Menczel Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.