Ultrabalaton: lélektisztító 222 kilométer

Május közepén immár a 13. Ultrabalaton következik – tekintsük ezt most szerencsés számnak, és a kétnapos futóünnep kapcsán tizenhárom érdekességet szedtünk össze.

1. Az eddigi tizenkét Ultrabalaton egyik rendkívüli sztárja, az ultrafutás világhírű magyarja, Lubics Szilvia. A nagykanizsai versenyző 2011-ben és 2012-ben elsőként ért be a célba, és érdekesség, hogy a hét évvel ezelőtti versenyen a teljes mezőnyt, tehát a férfiakat, sőt az ultratávú futásban szintúgy legendás Bogár Jánost is maga mögé utasította a 22:09:13 órás idejével. A kétszeres Spartathlon-győztes legutóbb 2015-ben futotta körbe az UB-n a Balatont, s akkor második helyen végzett 22:23:42 órával (volt még egy „ezüstérmes” helyezése 2010-ben, amikor Görög Veronika győzött a hölgyek versenyében).

Lubics Szilvia ahogyan idén, úgy már tavaly is az UB fővédnöke volt, s nála jobban senki sem tudja, mennyi kitartás, akaraterő kell ahhoz, hogy valaki akár egyéniben, akár valamelyik csapat tagjaként teljesítse a távokat.

Ezen, az átlagban több mint egy napos futáson minden napszakra és terepre megedzett sportolókra van szükség, ám éppen ez az, amely rendkívülivé, valamint hatalmas élménnyé varázsolja a verseny mellett egyúttal kiváló csapatépítő eseményt.

2. Az UB királynője, az esztergomi orvosasszisztens Spartathlon-győztes ultrafutó, Maráz Zsuzsanna elkönyvelhette azt a különleges, s immár életre szóló dicsőséget, hogy zsinórban háromszor nyerte meg az Ultrabalatont (2015, 2016, 2017). A törékeny hosszútávfutó az első egyéni győzelme évében mai napig élő női pályacsúcsot ért el 21:45:59 órával. Az utolsó UB-győzelme során kicsivel a táv felétől jelentős hasfájdalmakkal küszködött, s bár a célban sokan azt hitték, örömében sír, amikor kézbe fogta a saját névvel ellátott célszalagot, a könnyeket valójában a sok-sok kilométeren át legyőzött kín csalta elő a szeméből. Fantasztikus akarata példa lehet minden rajthoz állónak, ugyanakkor épp a rendkívül felkészült, a versenyeire szinte minden lépést, s minden adag frissítést precízen megfontoló és -tervező ultrafutónő esete világít rá arra, hogy az UB-n még nem minden az átlagon felüli edzettség, a mentális erő is fontos – sőt talán mindennél fontosabb.

3. A Balaton körbefutásáról hét éve készült el az első, különleges érzelmeket kiváltó mini dokumentumfilm: Ultrabalaton 2012 – stációk a címe, s a mai napig látható a legnagyobb videomegosztó oldalon. Szereplője Simonyi Balázs, aki – az akkor még 212 kilométeres versenyen – a saját futásán keresztül mutatta be az egyéni teljesítés „szomorúboldogságát”. Az egyik legismertebb ultrafutófilmes ezzel a háromperces történettel előzte meg a filmfesztiválokon nemes díjakat besöprő, s a hobbifutók körében népszerű, sőt legendássá váló, a Spartathlonon készített Ultra című szélesvásznúját. De leginkább azért ajánlható a többszöri megnézése, mert rávilágít arra, amelyet sokan a nagy lelkesedésükben és elszántságukban hajlamosak elfelejteni: a magyar tenger körbefutása rendkívüli akaratot kíván.

Itt az is győztes, aki kifut – illetve kisétál – a harminckét órás szintidőből. Simonyi Balázs 2012-ben utolsó lett, de a legnagyobb, legőszintébb tapsot ő kapta a célban.

4. A Viharok versenye elnevezés illene a 2017-es UB-ra. Gyönyörű napkeltében, enyhe szellős hajnalon rajtoltak az egyéni futók, valamint a kora reggel starthoz állított csapatok, s úgy tűnt, madárfüttyös 221 kilométer vár minden tó körül futóra, bringázóra, kísérőre, szervezőre, vagyis a csaknem tízezer résztvevőre. Ehhez képest délben már nem egy kerékpáros kísérő (jegyezzük meg: mindegyiküknek elismerés jár, hiszen húsz, sőt gyakran harminc órát töltenek egyhuzamban nyeregben, hogy frissítsék, vigyázzák az egyénileg induló, vagy egymást csapatban váltó futókat) porlepte arccal, kivörösödött szemmel kászálódott le a nyeregből az egyre erősödő szél miatt. A helyzet éjszaka vált kritikussá, hatalmas villámlással és égszakadással tört rá ugyanis a vihar a Balatonra, s bár futni az átláthatatlan esőfüggönyben sokaknak hatalmas élményt jelentett, a szervezőknek ebben a pokolban azt is meg kellett fontolniuk, hogy megszakítják a versenyt. Persze a sok ezer futót nem lehetett egy csapásra megállítani – az egyéni férfimezőny ászát, a brit Dan Lawsont olyannyira nem, hogy pályacsúcsot teljesített 18:30:20 órával. No, igen, ahogy mondta: ő inkább elrohant az égszakadás elől.

5. Az Ultrabalaton „kísértetei” – döbbenetes élménnyel lehetnek gazdagabbak azok, akik csapatban futva vállalják az éjszakai teljesítést. A hat-tizenkét tagú váltók éveken át – 2019-ig – a Club Aligából rajtoltak el jellemzően kora reggeltől délutánig, míg az egyéni futók már hajnali négy órakor megtették az első métereket a több mint kétszáz kilométerből. Az egyénieket így jellemzően a tó nyugati kanyarjában, illetve a déli parton késő délután, este, éjszaka érték be a csapatok, s ilyenkor fedezhették fel azt a néhány különleges teljesítőt, akik mezítláb (!) taposták a balatoni kerékpárutakat, a nyaralók között vezető aszfaltot.

A mezítlábas futók egyik képviselője volt az ultrások körében ismert és elismert Dáva Iván, akinek a nevét – néhány évnyi szünet után – ismét felfedezhettük a 2019-es versenyre benevező egyéni teljesítők között.

A rendkívül elszánt futó még 2014-ben írt, az interneten a mai napig olvasható élménybeszámolójából kiderül, milyen állomásai vannak a valóban „free run” teljesítésnek, hogy a tó körül vezető utakon sem mindenütt szúr, bök és dörzsöl a kavics, a faág, a nád, de azért a mezítlábas, lehetőleg szintidőn belüli teljesítés extra erőt kíván. A tanácsunk ezek után nem lehet más: aki netán kipróbálná a szabad talpas futást, a biztonság kedvéért a bringás kísérőjének a csomagjában helyezzen el egy futócipőt is.

6. A nagy öreg, az 56 éves francia Gilles Pallaruelo 2006-tól az összes tókerülő versenyen ott volt a rajton az egyéni futók között, s mindegyiken szintidőn belül (32 óra) célba is ért. Ami érdekesség vele kapcsolatban – és erről a www.csupasport.hu oldalnak adott interjúban is beszélt –, hogy a csendesebb hétköznapokon valójában nem fut „sokat”, minden nap csupán két órát edz, déltől kettőig. A versenyek előtti időszakban kicsit megemeli a penzumot, akkor százötven kilométer felett teljesít hetente, és úgy tűnik, hogy a módszer tökéletesen beválik: az 1963-ban született férfi húsz esztendeje versenyez rendületlenül, ráadásul évente tíz (!) ultratávú viadalon indul el (nem maradhat ki a sorból az UB mellett a Spartathlon, avagy a Korinthosz.hu sem, de rajthoz állt már Japánban is). A Balaton mellé – s az összes nagy versenyére – elkíséri a családja, a felesége frissíti, míg a fiai, Axel és Angel szintúgy futnak a mezőnyben. A francia ultrás bölcs mondatai megszívlelendők lehetnek: „Az ultrafutás meditáció. Dolgozunk a testen, hogy elcsendesedjen az elménk. Addig mossuk a testünket, amíg olyanok nem leszünk, mint az újszülöttek. Minden helytelen gondolatot eltávolítunk a lelkünkből.”

7. „Muki” nélkül nincs Ultrabalaton. Zelcsényi Miklós a májusi verseny főszervezője és motorja is egyben. A triatlon iránt érzett rajongása miatt a vendéglátóiparból a szabadidősporthoz „átigazoló”, hatalmas termete ellenére az úszásban, kerékpározásban és futásban is remekül teljesítő Ironman mindent megtesz, hogy Európa egyik legszebb, legjobb, legnagyobb élményt nyújtó versenyét szervezze meg. Teszi ezt úgy, hogy a gigaversenyhez képest szinte maroknyi létszámú, de annál inkább hozzáértő munkatársak segítségét veszi igénybe. Ő az, aki ráadásul képes megmozdítani száz és száz segítőt, olyan, futás iránt rajongó embereket, akik másfél napon át várják és segítik a szakaszváltó pontokra beérkező futókat.

Hogy „Muki” milyen hatalmas verseny gazdája, arra jellemző adat, hogy a 2019. május 12-én rajtoló UB-re a csapatnevezések huszonkét perc alatt beteltek.

S hogy az UB hatalmas élmény legyen tízezer résztvevőnek, ahhoz minden évben több mint kétszáz kilométeren át szinte hiba nélkül kell biztosítani a pályát, el kell juttatni több kamionnyi árut (vizet, izotóniás italt, gyümölcsöket, frissítő falatokat, meleg ételt, szőlőcukrot és még ezernyi apróságot) a negyvenkilenc váltópontra. Nos, „Muki” és csapata eddig mindig sikerrel teljesített.

8. Spartathlon-győztesek nagy versenye is az Ultrabalaton. A magyar tenger körül futott már a görögök ultratávfutó fenoménja, Jánisz Kúrosz is, aki 2007-ben második helyen ért célba, miután két perccel (!) megelőzte a magyarok egyik hosszútávfutó fejedelme, az 1964-ben született Bogár János (18:50:06 óra), aki egyébként 2019-ben is rajthoz áll. Azok a teljesítők, akik először vágnak neki a távnak, könnyen felismerhetik a legendás, békéscsabai futót, ő ugyanis mindig levágott orrú cipőben koptatja az aszfaltot. A furcsa szokásról és annak hátteréről a Bécs–Budapest szupermaratonik sztárja, valamint az 1991-es Spartathlon győztese a csupasport.hu oldalnak a következőt nyilatkozta: „A Spartathlont így nyertem meg, azóta is kivágott orrú cipőben futok, komfortos, jó érzés a lábamnak. Megesett már az is, hogy a megvétel után a boltban vágtam le a futócipő elejét, az eladók majdnem elájultak, amikor meglátták, mit csinálok.”

9. Sztárpárossal is találkozhatnak a 2019-es verseny résztvevői. Hosszú idő után ismét az UB-n versenyez Nagy Katalin, a 24 órás futás világbajnoka, aki amerikai színekben indul a nagy viadalokon. Az egri hölgy az Egyesült Államokban rendezett ultratávú versenyeken kívül a Spartathlonon szerepelt sikerrel (2015-ben és 2016-ban is megnyerte), míg 2018-ban műtét után tért vissza a hosszútávfutáshoz. S hogy milyen csodálatos képességekkel büszkélkedhet, azt jelzi, az operációt követően a tizenkét órás Icarus Florida UltraFesten a világ második legjobb idejével ért célba, így nagy tervei lehetnek az UB kapcsán is. Hősünk az Ultrabalatonon is győzött korábban – mégpedig 2013-ban –, ám a 2019. május 11-i rajtja azért válhat emlékezetessé, mert a kerékpáros segítője és frissítője a háromszoros UB-győztes, Spartathlon-első Maráz Zsuzsanna lesz, ráadásul Nagy Katalin éppen arra készül, hogy esztergomi barátnője egyéni csúcsát, a 2015-ben elért 21:45:59 órás idejét megdöntse. Szóval, előre borítékolható, az UB valóban Nagy-futás lesz.

10. Mint minden jelentős versenyé, az Ultrabalaton története is néhány igazán elszánt ember rendkívüli kezdeményezéséhez fűződik. Az évtizedek sodrásában nyilván már sokan megtették versenyen kívül és különösebb hírverés nélkül, pusztán önmagukat legyőzve a 212, vagy a Balaton-felvidéki szakaszokat is teljesítve a 222 kilométeres távot.

Az UB hivatalos versenytörténete 2007-től íródik, akkor volt az első, szervezett formában történő teljesítés: kétszáz hosszútávfutó vágott neki a magyar tengerkerülésnek.

A maroknyi futótársaság – no és az akkori versenyszervező Zöldgömb Sport Klub, majd a 2007-es hivatalos rajtot lebonyolító Szupermaraton Kft. – indította útjára az ország immár legnagyobb volumenű hosszútávú futórendezvényét: 2018-ban az indulók száma már elérte a tizenegyezret, míg a XIII. sorszámú UB-n a szervezők tizenháromezer futót, ezerötszáz csapatot várnak a balatonfüredi versenyközpontba. S ha már a rajt és a cél: anno a verseny indítása és befutója Tihanyban volt, majd az UB-t a jelenlegi formájában szervező Balatonman Triatlon Kft. a Club Aligában várta a részvevőket, ám 2019-ben már a balatonfüredi Annagora Aquapark lesz a rajt és a cél helyszíne. A táv a megméretés kezdetekor 212, az újkorban az északi, felvidéki szakasz útjaival együtt 221, míg 2018-ban már – miután az Ultrabalaton a legendás Spartathlon kvalifikációs versenye is egyben – 222 kilométeres lett.

11. Van ám kistestvére is a nagy Ultrabalatonnak, mégpedig az Ultra Tisza-tó versenye. Érdekesség, hogy az UTT-táv az UB-táv fele, 111 kilométeres, s a szintidő is feleződik, a Tisza-tónál 16 óra leforgása alatt kell célba érni. Amúgy a „kistesó” nagyszerű versenyzőket „ad” a balatoni bátyusnak vagy nővérnek (kinek mi tetszik), a május 12-i rajtnál nekivág a 222 kilométernek az UTT első női győztese, Mag Erika (ő tavaly az UB-n harmadik helyen ért célba a második Horn Zsanett, valamint az első helyen befutó Bogárdi Szilvia mögött), míg az UTT 2018-as győztese, Csécsei Zoltán is az indulók között szerepel. A férfi ultrafutó meghatározó szereplője a hosszútávú versenyeknek, s ami külön érdekesség vele kapcsolatban, hogy majdnem két éven át tartotta a tizenkét órás futópados teljesítés világcsúcsát 151.4 kilométerrel, amelyet Vito Intini döntött meg (152.5 kilométer) – a nagy vetélytárs betonon nem fenyeget: az olasz nem indul az UB-n.

12. Nézzük, milyen az Ultrabalaton útvonala, milyen váltópontok várnak a többségben lévő nagy létszámú csapatokra. Egy-egy hosszabb szakaszt segítségképp jellemzünk is, hogy hol, milyen felkészültségű futó vághat neki a betonútnak. Az első etap a Balaton-felvidéki emelkedők miatt inkább a tapasztaltabb futóknak ajánlott: Balatonfüred rajt, Aszófő, Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balatonakali, Zánka ÚNK, Zánka, Köveskál, Kővágóörs, Salföld, Badacsonyörs Varga Pincészet. Következhet a második etap, amely igazán változatos és regényes, itt az „elsőbálozó UB-sek” nagy élményt szerezhetnek: Badacsony, Badacsonytördemic, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Keszthely, Fenékpuszta, Balatonberény, Balatonmáriafürdő nyugat, Balatonmáriafürdő kelet. A harmadik, egyben az UB legegyhangúbb szakasza a déli parton vezet, fel kell készülni a hosszú utcákra, és ha valahol, akkor itt érdemes sűrűbben váltani: Balatonfenyves, Alsóbélatelep, Fonyód, Fonyódliget, Balatonboglár, Balatonlelle nyugat, Balatonlelle kelet, Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Balatonföldvár strand, Zamárdi, Balatonszéplak, Siófok nyugat, Siófok kelet, Siófok-Sóstó. Amikor a verseny utolsó kanyarjához ér a mezőny Siófok után, szükség lehet a rutinosabb, erősebb, edzettebb futókra, a végén ugyanis „combosabb” emelkedők is jönnek: Balatonvilágos parti út, Balatonvilágos, Balatonakarattya, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Balatonalmádi strand, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred befutó.

13. Ahogyan a 222 kilométer, úgy a babonaság is legyőzhető a balatoni ultramaratonin. A XIII. NN Ultrabalaton következik 2019. május 11-én, és a szervezők ennek fényében a tizenhármas számra építettek sok mindent.

A nevezés 2018 októberében 13-án 13 óra 13 perckor nyílt meg, és 2019-ben kivételes módon a csapatok maximális létszáma az addigi tizenkét tag helyett tizenhárom lehet.

A balatonfüredi rajt után a tizenharmadik váltópont Badacsonytördemicen lesz, míg a tizenharmadik kilométert Pécsely és Vászoly között érik el a futók. Az eddigi tizenkét versenyen rajthoz állt, sőt szintidőn belül teljesítette is a távot a magyar Tóth Attila, valamint a francia Gilles Pallaruelo, és mindketten ott lesznek május 11-én a tizenharmadik Ultrabalatonon is.

(Megjelent a Futóversenyek 2019 magazinunkban.)

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.