Ultrafutásban szerzett tapasztalataim

Hogyan lehet felkészülni lelkileg egy hosszú versenyre? A Decathlon sportközösség tagja, a Spartathlonon is induló Borbás Tibor Szabolcs írása.

Mentális koncentráció – lépésről lépésre. Minél hosszabb egy verseny, annál nagyobb szükség van arra, hogy fejben erős legyél. Nekem ez a határ 12 óra után kezdődik valahol. Addig elvagyok viszonylag nagyobb mentális koncentráció nélkül is. Viszont amikor az izomfáradságból adódó fájdalom mellé már társul egy erős alvásmegvonás, esetleg még gyomorprobléma is, ott azért már nagyon kell akarni, hogy be tudjuk fejezni az adott kihívást!

Erre is lehet edzeni, nem kell azt gondolni, hogy ez vagy megvan valakiben, vagy nincs. Nyilván ebben is van, aki szerencsésebb, és könnyebben kezeli a nehézségeket, van, aki kevésbé, de ez nem lehetetlen senkinek!

Ami nehéz, hogy ehhez az állapothoz eljutni szinte csak versenyen tudsz, hiszen nem edzünk 15-20 órákat egyben.

Ezért fontos, hogy ne olyan kihívást válasszunk, amely eltarthat akár 30 órán keresztül is, mert akkor nagyon hosszú lesz az az idő, amit brutális mentális erővel kell végigküzdenünk. Apránként szoktassuk az elménket ahhoz, hogy valóban elhiggyük: lehetetlen nem létezik!

A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban: nincs lehetetlen!

Próbáld kizárni a negatív gondolatokat! Sokféle mentális nehézség jöhet. Teljesen más egy A-ból B-be futásnál és egy körözős versenynél is, más terepen és utcai versenyeken is. Más akkor, ha lehet segítőd, és amikor teljesen egyedül kell megoldanod mindent. Kell egy terv mindenre, hogy mi visz tovább majd egy adott szituációban. Mi motivál akkor, amikor a testedet már semminek érzed, és úgy gondolod, a világ leggyengébb embere vagy.

Sajnálod magad és hibáztatod, hogy miért vágtál bele a kihívásba – de tovább tudsz menni mindig – talán ez a legnehezebb az ultrafutásban. Akkor továbbmenni, amikor mindenki más már feladná, megállna, kiszállna.

Az elménk nagyon korlátozni akar bennünket, viszont a test sokkal többre képes! Ez az az érzés, amiért én szeretem a hosszútávokat, olyan érzések, olyan tapasztalatok, olyan erők és gyengeségek „kerülnek elő” magamból, amelyeket máshogy nem tudnék megtapasztalni. Meg kell próbálni kizárni teljesen a negatív gondolatokat – nagyon fog próbálkozni, be akar furakodni az elménkbe, de nem szabad hagyni, mert az könnyen feladáshoz vezet!

Próbáld kizárni a negatív gondolatokat!

Gyűjts motivációt! Végül néhány fontos motiváló mondat, amelyeket sokszor olvasgatok és gyakran előszedek a nehéz pillanatokban.

„A kilométerekért jöttünk! Ha nem tudsz futni, kocogj! Ha az sem megy, sétálj! De kellenek a kilométerek! Nem hagyunk senkit sem meghalni a pályán, de nem félünk közel kerülni hozzá!”

„Fájni fog, igen! De másnap sokkal jobban fog fájni, ha a versenyen nem teszel meg mindent!”

„Fuss úgy, hogy nincs több lehetőséged! Itt és most tudsz bizonyítani! Nem holnap, nem jövőre! Itt és most!” (Howard Nippert, az amerikai 24 órás csapat kapitánya)

„Az értelem azt érezteti velünk, hogy mi nagyon öregek vagyunk, de abban a pillanatban, amikor a szívemet használom, én húszéves vagyok!

Látni akarom, hogy a szívnek van-e köze a fizikai erőnléthez. Azt találtam, hogy az emberi értelmünk teremti a problémát.

Messze túl kell mennünk a fizikai értelem határain, amely megköt minket, és minden pillanatban elbátortalanít. Azt mondja: te nem teheted ezt, te nem teheted azt, ez nem lehetséges. Amikor azonban a szívben élünk, a lehetetlen nem létezik.” (Sri Chinmoy)

A lényeg az egész ultrafutásban, hogy élvezd, amit csinálsz, találd meg a neked megfelelő dolgokat (felkészülés, frissítés, felszerelés, motiváció)! Hisz ez is csak egy hobbi, amit a szabadidőnkből elvéve űzünk – ha nem élvezzük, semmit sem ér!

(x)

Az ultrafutásról szóló cikksorozat előző részeiben a frissítésről, az edzésekről, a saját út megtalálásáról és az öltözködésről olvashattok. Az írásokat Borbás Tibor Szabolcs ultrafutó jegyzi, aki indul a 2019-es Spartathlonon.

 

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.