BLOGRA FUTOTTUNK Van, ami kimondhatatlanul fárasztó

Egyre hosszabbak a nappalok és egyre hosszabbak a távok – a csupasport.hu blogszemlézője olyan posztokra és írásokra bukkant, amelyek különleges, kifulladásig tartó erőpróbákról szólnak.

Az elmúlt hétvége egyértelműen a Vivicittáról szólt, a környezetemben gyakorlatilag csak én nem indultam 🙂 A kollégák közül is többen futottak különböző távokat, s nagyon büszke vagyok közülük Borza-Tóth Zsuzskára, aki élete első félmaratoniját teljesítette! Tudtam, hogy megcsinálja, hiszen lelkiismeretesen felkészült rá, nem érhette meglepetés, a táv benne volt a lábában. Nem kis dolog anyukaként, munka mellett annyit edzeni, hogy biztosan le tudjon valaki kicsivel több mint huszonegy kilométert futni – kitartás kell hozzá! Természetesen az összes indulónak gratula, ömlöttek a Facebookon az érmes posztok, öröm volt látni. S hogy mit csináltam a Vivicitta-futás helyett? Az edzésterv szerinti penzumot végeztem el az előírt napokon, és úgy tűnik, kijöttem a nyavalyából, mert most ismét jól megy a futás. Jó érzés volt, ahogy a nap sütött rám, és már az aszfaltból is áramlott a meleg – ó, de szeretjük majd ezt 30 Celsius-fokban is, ugye? 🙂 –, ez már egyértelműen a jó időt jelenti! Nem véletlen tán, hogy egyre tavasziasabb olvasnivalókat találtam a honlapokon, a Facebookon és a blogtérben.

 

TAKÁCS KRISZTIÁN (CSIPI) – FACEBOOK

Csipi kíméletlen kihívást teljesített, az már az esemény nevéből is következik, hogy nem lehetett gyalog-galopp a Libegő Trail. A versenytáv nem olyan vészes (…), huszonöt kilométer, amitől viszont már hátast dob az ember, hogy ehhez 1650 méter szintemelkedés társul. A beszámolóból megtudhatjuk, milyen, amikor Csipi már szóhoz sem jut, az életéért küzd, és milyen nagyszerű, ha a frissítőponton el tudja mondani, mit is szeretne!

 

TEREPSPORT.HU

A bejegyzésben hazánk egyik legjobb és legszebb futó- és sportolónőjével készült interjút olvashatjátok. Túróczi Réka sokak példaképe, hiszen családanya, dolgozó nő és nagyon komoly sportoló. A cikkben olvashatunk a műtétjével kapcsolatban, a következő kihívásáról, céljairól, hogy szerinte mi a legfontosabb a sportban, és még sok minden másról. Ugyanezen a honlapon találtam még egy érdekes olvasnivalót: az ahhoz hasonló sztorik elképesztőek számomra, amilyen Máyer Csabáé is. Negyvenöt évesen úgy döntött, hogy változtat az életén, és annyira belejött, hogy rá pár évre a Vércse-útvonalat futotta le. Erről a túraútvonalról csak annyit, hogy 101.7 kilométeres, amit Csaba 19:43 (!) óra alatt teljesített, és eltévedés miatt még rájött plusz tizenkét kilométer. Azóta egyik kihívás jön a másik után, és úgy tűnik, meg sem kottyan neki!

 

NIKIMOVES. BLOG.HU

Nikivel is megtörtént, amitől mindannyian rettegünk: lesérült edzés közben, a Mátrabérc-trail útvonalán. Innen egyáltalán eljutni a segítségig sem volt egyszerű, utána pedig azt megemészteni, hogy egy ideig nem lehet futni, na, az nem könnyű… Vagy mégis? Az írásból kiderül, hogy mi könnyítette meg átvészelni ezt az időszakot!

 

BARATRUNNING. COM

Ugyan a Balaton Szupermaraton (BSZM) még márciusban zajlott, de a most idézett beszámoló most került fel, és azért volt jó olvasni, mert mindjárt itt az Ultrabalaton! A BSZM-en négy nap alatt ketten teljesítették a 196 kilométert, nem kis megmérettetés, az egyértelműen kiderül!

Az blogszörfözés közben is egyértelműen látszik, hogy egyre jobban belelendülnek a futók, egymást követik a versenyek, úgyhogy tényleg nem kell mást tennetek, csak annyit, hogy fussatok, fussatok, fussatok!

 

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Dimben-dombon, lejtőn futva, figyeljünk a fájdalomra!

 

KREMLICZA LEVENTE

Sokszor olvasom futóktól, hogy lejtőn futásnál fáj a térdük, emelkedőn a derekuk, csípőjük, köves terepen a bokájuk, és így tovább. Korábban nekem is voltak gondjaim, a bal térdem egy régi sérülés miatt pedig különösen problémás volt, így muszáj voltam a legjobb megoldásokat megtalálni. Úgy vélem, hogy a kellően erős ízület körüli támasztóizmok az alappillérei a fájdalommentes futásnak. A másik kardinális dolog a megfelelő technika. Lejtőn nagyon sok futó durván a sarkára érkezve, merev lábbal próbálja fékezni a lendületét, így hatalmas terhelést rak a térdére. Ez közel sem a legjobb, de szerencsére sok videó és cikk foglalkozik a megfelelő lejtőfutással. A lényeg, hogy aprókat lépjünk, és a sarkunk helyett a talpunk közepével, elejével érjük a talajt, és picit dőljünk előre. Ne féljünk, nem bukunk orra (hacsak egy alattomos gyökér nem gáncsol el minket…) mert a test kompenzálja a dőlést. Emelkedőnél a megfelelő talajfogás általában megvan, de a legtöbben túl nagyokat lépnek, így nagyon kifárasztják magukat, ráadásul túlságosan előredőlnek, ami a derekukra rak nagy terhelést. Ez tud kellemetlen derékfájást okozni, ha az alsó hátizmok nem elég erősek és lazák. Ezért fontos, hogy a derék és csípő izmait is megfelelően erősítsük, és nyújtsuk. A boka pedig az egyik legsérülékenyebb ízület, és a terep elég komolyan igénybe veszi. Ezért az erősítése különösen fontos, és a nyújtását sem szabad elhanyagolni. Érdekes, hogy a talp lazítása, nyújtása sokat segít a boka állapotán, ráadásul sokat javít a komfortérzeten is. Összegezve: elegendő, jól összeállított erősítés, helyes nyújtás és technika a legjobb a problémák megelőzésére, kezelésére. Komolyabb vagy hosszan tartó fájdalom esetén mindenképp ortopéd szakorvost keressünk fel. Nem szabad sajnálni az időt a helyes technika tanulására, valamint a kiegészítő edzésekre, mert ezek adják azt a stabil alapot, ami lehetővé teszi, hogy gond nélkül, eredményesen fussunk.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.