Erősebb a férfiaknál: az első nő a K2-n

Kemény, de elbűvölő – kortársai jellemezték így a lengyel Wanda Rutkiewiczet, minden idők egyik legjobb hegymászónőjét, aki 1986-ban jutott fel a föld második legmagasabb hegycsúcsára.

„Mindannyian szerelmesek voltunk belé, ő viszont egyikünkbe sem” – emlékezett vissza a világ legjobb hegymászónőjének tartott Wanda Rutkiewiczre a Nemzeti Sportnak adott interjújában a 69 éves, lengyel Krzysztof Wielicki, a himalájai hegymászás élő legendája.

És valójában Rutkiewicz semmivel sem kevésbe legendás, mint Reinhold Messner, Jerzy Kukuczka vagy éppen az említett Wielicki, hiszen a hegymászás hőskorában nyújtott elképesztő tetteivel írta be magát a hegymászás történetébe.

Wanda Rutkiewicz lengyel családban született Litvánia területén, ezért a második világháború után szülei úgy döntöttek, az anyaországba költöznek. Így kerültek Wroclawba, ahol a már akkor is nagyon erős személyiségű lány elvégezte a műszaki egyetem villamosmérnöki karát.

A hegymászás 1961-ben kezdte érdekelni, teljesen váratlanul: amikor egyszer kifogyott a benzin Jurak márkájú lengyel motorkerékpárjából, az út szélén integetett az arra haladóknak, hogy segítsenek neki. És micsoda véletlen, Bogdan Jankowski, a híres hegymászó állt meg, a vele folytatott beszélgetés pedig megváltoztatta Wanda életét.

 

WANDA RUTKIEWICZ GONDOLATAI A HEGYMÁSZÁSRÓL

 

„Imádtam a fizikai erőkifejtést, a friss levegőt, a bajtársiasságot és az izgalmat” – mondta egyszer, de erős és konok jelleme miatt hamar önállósodni kezdett – vagy inkább kényszerült. Hiába voltak ugyanis akkoriban nagyon jók a lengyel hegymászók, hiába vitte volna a lengyel expedíciókra is az akkori hegymászóélet központi figurája, Andrzej Zawada, Wanda nem jött ki a férfiakkal. Úgy érezte, nem kezelik egyenlőként, ezért maga kezdett el expedíciót szervezni.

„Nehéz, de rendkívüli nő volt” – mondták kortársai. Egyre elismertebb lett, ezért még a lengyel titkosszolgálat is be akarta szervezni, sikertelenül.

Valóban rendkívüli volt, 1978. október 16-án ugyanis ő volt az első lengyel állampolgár (egyben az első európai nő), aki megmászta a föld legmagasabb hegyét, a 8850 méter magas Mount Everestet, egyébként éppen aznap, amikor honfitársát, Karol Wojtylát II. János Pál néven pápává választották.

Wanda Rutkiewicz nyolcezresei
1978 – Mount Everest (8850 méter)
1985 – Nanga Parbat (8126 méter)
1986 – K2 (8611 méter)
1987 – Sisapangma (8027 méter)
1989 – Gasherbrum II (8035 méter)
1990 – Gasherbrum I (8080 méter)
1991 – Cso Oju (8201 méer)
1991 – Annapurna (8091 méter)
1992 – Kancsendzönga (8586 méter) – nem bizonyított

Nőként azért is emberfeletti a teljesítménye, mert az a lengyel hegymászó-generáció nem akármilyen férfiakból állt. De Wanda Rutkiewicz semmivel sem volt gyengébb, sőt, legnagyobb tette még csak ezután következett: 1986-ban első nőként jutott fel a híres-hírhedt K2 8611 méteres csúcsára.

Nem használt oxigénpalackot, ami tovább növeli az érdemeit, de hatalmas teljesítményét kissé beárnyékolta, hogy abban a szezonban tizenhárman veszítették életüket a világ egyik legveszélyesebb hegyén, köztük ereszkedés közben két társa, Lilliane és Maurice Barrard is.

„Wanda az élő bizonyíték, hogy a nők nagy magasságban olyan teljesítményekre képesek, amikről a legtöbb férfi csak álmodozik” – mondta Reinhold Messner az egyre népszerűbb Wanda Rutkiewiczről, aki ezt követően számos nyolcezrest megmászott még.

Sokáig úgy tűnt, az első nő lehet, aki mind a tizennégy nyolcezresre feljut, mivel 1990-ben kitalálta fő tervét, az „álmok karavánját”: alig több mint egy év alatt megpróbál nyolc (!) nyolcezresre feljutni. Végül a sors közbeszólt, és csak kettőre sikerült, a Cso Ojura és az Annapurnára.

„Sohasem keresem a halált, de nem bánom, ha a hegyek között ér utol – mondta. – Könnyű halál lenne. Annyi élmény után, amit láttam és szereztem a hegyek között, el tudom fogadni. A legtöbb barátom már a hegyek között nyugszik, és rám vár.”

A K2, amelynek tetején Wanda Rutkiewicz volt az első nő

Jóslata 1992-ben teljesült be, amikor 49 évesen a világ harmadik legmagasabb hegyét, a 8586 méteres Kancsendzöngát akarta megmászni, amely a kilencedik nyolcezrese lett volna – talán az is volt, ezt már sosem tudjuk meg. Végzetét makacssága okozta.

Az utolsó, aki látta, a mexikói Carlos Carsolio (a negyedik ember, aki megmászta mind a tizennégy nyolcezrest), éppen ereszkedett le a Kancsendzönga csúcsáról, amikor a legyengült Wanda még felfelé mászott, de a férfi hiába próbálta, nem tudta meggyőzni, hogy forduljon vissza.

A világ akkor legerősebb hegymászónője a közelgő vihar ellenére is elszánt volt, ha kell, a csúcs alatt éjszakázik. Rejtély, feljutott-e, s a holtteste sem került még elő.

Ki volt az első nő?

A baszk Edurne Pasaban volt az első nő, aki megmászta mind a tizennégy nyolcezres csúcsot, az utolsóra, a Sisapangmára 2010. május 17-én jutott fel, de hatalmas botrány közepette, mert eredetileg megelőzte őt a koreai Oh Eun Szun, aki április 27-én állt az Annapurna legmagasabb pontján. Pár hónap múlva azonban számos kétség felvetődött azzal kapcsolatban, vajon korábban tényleg megmászta-e a Kancsendzöngát, amelynek ellenkezőjét több serpa is állította. Végül a Dél-koreai Hegymászószövetség döntött úgy, nem ismeri el saját mászója sikerét, mert a kérdéses időpontban a rossz idő miatt Oh Eun Szun nem is juthatott fel. A vita ezzel lezárult, senki sem tiltakozott. Az első nő, aki pótlólagos oxigén nélkül jutott fel mind a tizennégy nyolcezres csúcsra, az osztrák Gerlinde Kaltenbrunner volt 2011-ben.

Fotó: Facebook

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.