Hetven éve új korszak kezdődött

Az ember hetven éve, 1950. június 3-án állt először nyolcezres hegy csúcsán, a franciák a 8091 méter magas Annapurnát hódították meg, ezzel új korszakot nyitva a magashegyi hegymászásban.

 

Maurice Herzog és társai 1950 nyarán jutottak fel az Annapurna tetejére

Az első tapasztalt hegymászó, aki elutazott a Himalájába, a magyar Déchy Mór volt, aki az Alpokban és a Kaukázusban barangolt, és az első honfitársunk volt, aki ötezer méter fölé jutott.

1879-ben az indiai Szikkimbe utazott egy svájci vezetővel, Andreas Maurerrel, azt remélve, hogy feljut egy csúcsra a 8586 méter magas Kancsendzönga közelében, azonban maláriás lett és le kellett tennie a tervéről. Néhány év múlva a brit W. W. Graham volt az, aki fel is jutott több csúcsra a hegységben.

Az első ismert próbálkozás egy nyolcezres megmászására a brit Albert F. Mummery és J. Norman Collie nevéhez fűződik, akik 1895-ben a 8126 méteres Nanga Parbaton próbálkoztak, ám tragédia lett a vége, Mummeryt és két gurkát elsodort egy lavina.

Napálban, Pakisztánban, Tibetben és Indiában a helyiek szentként kezelik ezeket a hatalmas hegyeket, és eszük ágában sem volt felmászni rájuk, ezért a vállalkozások szervezésében az európai országok jártak élen, s minden hagyományos hegymászónemzetnek meglett a „saját nyolcezrese”, amelyet igyekezett meghódítani.

A briteknek a 8850 méteres Mount Everest, az olaszoknak a 8611 méteres K2, a németeknek a 8126 méteres Nanga Parbat, a franciáknak pedig a 8091 méter magas Annapurna.

Az első szervezett Himalája-expedíciók az első világháború után indultak, de több évtizednek kellett eltelnie, mire az ember fel tudott mászni egy nyolcezres hegy csúcsára: 1950. június 3-án a francia Maurice Herzog és Louis Lachenal elérte a 8091 méteres Annapurna legmagasabb pontját.

A sikeres vállalkozás történelmi jelentőségéhez képest már nem volt ilyen dicsőséges az expedíció utóélete, leginkább a csúcsmászó Maurice Herzog emberi hiányosságai miatt, az azonban tény, hogy a később méltatlan viták ellenére is új fejezetet kezdtek a magashegyi hegymászás történetében.

Az expedícióban a két csúcsmászón kívül egyébként Lionel Terray, Gaston Rébuffat, Jean Couzy, Marcel Schatz, Jacques Oudot (orvos), Francis de Noyelle (tolmács), Marcel Ichac (fotós) vett részt.

A Himalája magyarjai

Az magyar Himalája-expedíció 1983-ban indult, célja a 7075 méteres Satopanth volt, majd 1987-ben álltak honfitársaink először nyolcezres csúcson, de minden bizonnyal nem jutottak fel a Sisapangma 8027 méteres főcsúcsára, hanem a 8008 méter magas központi csúcsra, a kettőt egy hosszú és kitett hegygerinc választ el egymástól. Magyarok bizonyíthatóan 1990-ben álltak először egy nyolcezres főcsúcsán, október 4-én Koncz Ákos és Straub József elérte a 8201 méteres Cso-Oju főcsúcsát. A mai napig az alábbi 37 magyar állampolgár jutott fel nyolcezres csúcsra: Ács Zoltán, Balaton Zoltán, Baranyi Éva, Barna Dániel, Csizmadia Péter (†), Csíkos József, Csollány Katalin, Decsi István, Erőss Zsolt (†), Gál László, Herczeg Angelika, Jelinkó Attila, Jeszek Imre, Kerekes Éva, Kiss Péter (†), Klein Dávid, Koncz Ákos, Lesták Erzsébet, Maku László, Mécs László, Nagy Sándor, Nedeczky Júlia, Neszmélyi Emil, Németh Alexandra, Ozsváth Attila (†), Pajor István, Sterczer Hilda, Straub József (†), Suhajda Szilárd, Szendrő Szabolcs, Tarjányi István, Tóth Csaba, Ugyan Anita, Varga Csaba, Várkonyi László (†), Vörös László

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.