Mount Vinson, az Antarktisz csúcsa

Neszmélyi Emil múlt héten elérte az Antarktisz legmagasabb pontját, a Mount Vinsont, ezért megkérdeztük a hegyre 2007-ben első magyarként feljutó Ács Zoltánt, miért nehéz a csúcs megmászása.

A Seven Summits-kihívás teljesítését megcélzó Neszmélyi Emil 2019. január 16-án feljutott a 4892 méter magas Mount Vinsonra, az Antarktisz legmagasabb pontjára. Elsőre a hegy csalóka lehet, mert nem különlegesen magas, technikailag sem nagy kihívás feljutni, és zéró a halálozási arány, mégis a világ egyik legnehezebb hegymászókihívásaként tartják számon.

A Mount Vinson igazi nehézsége a világtól való elzártságában és a kiszámíthatatlan időjárásban rejlik. Aki odamerészkedik, fel kell készülnie az elképesztő hidegre – a hőmérséklet még nyáron is átlagosan –30 Celsius-fok –, a nyolcvan kilométer/órás szelekre, illetve hogy azon a vidéken a legkisebb baleset is katasztrófát okozhat.

„A hegyre feljutni nem a megszokott módon lehet, mert előtte egy szánon több napon keresztül kell húznod a felszerelésed – mondta a Csupasportnak Ács Zoltán, aki 2007. január 26-án Kovalcsik Krisztina társaságában első magyarként állt a Mount Vinson csúcsán. – Kicsit Észak-Amerika legmagasabb hegye, a Denali megmászásához hasonlít. Az Antarktiszon különösen kemény a hideg, két évvel korábban találkoztunk olyan emberekkel, akiknek elfagyott a fél arcuk vagy a szaruhártyájuk. Fel kell készülni rá, hogy ott előfordulhat ilyesmi.”

Ács Zoltán 2005-ben – szintén Kovalcsik Krisztinával – első magyarként érte el a Déli-sarkpontot, tehát nem volt számára teljesen ismeretlen a terep. Szerinte a Vinson esetében a legnehezebb a logisztika és a kiszolgáltatottság, vagyis csak akkor lehet indulni, amikor a repülő Dél-Amerika déli csücskénél engedélyt kap a felszállásra. A szélviszonyok miatt ugyanis a leszállás a kontinens szélén sem mindig biztonságos.

 

Ács Zoltán (balra) 2007-ben Kovalcsik Krisztinával márt járt az Antarktisz legmagasabb csúcsán.

 

Innen aztán újabb repülőút vezet a 2100 méteren álló alaptáborig, ahonnan kedvező körülmények között három-négy nap alatt lehet eljutni a hegycsúcsig, amely nem számít ugyan extrém magasnak, akklimatizálódni azért ott is kell. Az alaptábortól a legmagasabb pontig majdnem háromezer méter a szintkülönbség, amelyet a hegymászónak 40-50 kilós szánt húzva kell megtennie.

 

„Mivel a hegymászó nagyon szokatlan terepen mozog, túl kell biztosítania magát, és több élelmiszert és tüzelőanyagot kell magával cipelnie, mint amennyire normális esetben szüksége lehet. Erre azért van szükség, mert az időjárási körülmények miatt az ember bármikor elakadhat, gleccserhasadékokat kell kerülgetnie, vagy a vihar miatt napokig rostokolhat egy helyben. Ezt nem lehet pontosan előre kiszámítani. Lehet az embernek könnyebb dolga is, amikor nem történik semmi váratlan, mint a mi esetünkben, de a napokban beszéltem a Punta Arenasban tartózkodó Neszmélyi Emillel, aki elmondta, nekik nehéz volt.”

 

A hegy jó mászási statisztikái Ács Zoltán szerint nemcsak annak köszönhetőek, hogy technikai szempontból valóban nem nehéz megmászni, hanem a mászók és a szervezők gondos előkészületeinek, illetve hogy a távoli célpont miatt kevesen engedhetik meg maguknak az antarktiszti utat.

 

A Vinson csúcsa nem magas, de technikás mászást igényel.
Fotó: MICHAEL STUDINGER / NASA / AFP

 

Az új évezredben, a hét kontinens legmagasabb hegyeinek megmászását kitűző Seven Summits-sorozat egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően a Mount Vinson is gyakoribb célpont. Ugyanakkor még mindig összehasonlíthatatlan, mondjuk, az afrikai Kilimandzsáróval, amelyről sokan gondolják, hogy „csak egy hegy”, mégis évente átlagban hat-hét ember veszíti rajta életét a felkészületlenség miatt.

 

Mount Vinson-kisokos

Az ember 1958-ban pillantotta meg először a Mount Vinsont, és csak 1966-ban jutott fel először a tetejére. A nevét Carl G. Vinsonról kapta még azelőtt, hogy egyáltalán felfedezték volna – a politikus Georgiában volt szenátor, és a huszadik század közepén nagy támogatója volt az Antarktiszra induló amerikai expedícióknak. A csúcsát eddig mintegy ezerötszázan érték el, és bár a legközelebbi kórházba eljutni hetekbe is telhet, a kísérletezők közül eddig még senki sem veszítette életét. Mivel a hegy távol található a civilizációtól, megmászása nem olcsó mulatság, egy komplett út költsége 40 és 80 ezer dollár (11 és 22 millió forint) között mozog.

 

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Felkészülési verseny volt számára, ám az erejét remekül beosztva győzött a spliti versenyen
Lemaradt, aztán feltámadt a New York-i félmaraton női győztese
Ez az indiai túraútvonal könnyedén kigyógyíthat a tériszonyból
Akadtak hátráltató tényezők, mégis országos csúccsal győzött
Irány a tízemeletes teteje – így formáljuk a vádlinkat!

Videók

Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb
Mikor méterek döntenek életről és halálról: több mint százzal siklott át két épület között
A kötélen egyensúlyozás csúcsa, amikor csak egy hiba választ el a biztos haláltól

Hegymászás

Amikor még a kaland volt a lényeg: egy könyv, ami közelebb hozza a hegymászást
Kihívástól függ, hogy futva, gyalogosan vagy kerékpárral járja a hegyeket
Küldetéstudata volt, tudása viszont semmi: az őrült mászón a hite sem segített

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.