Titkos orosz expedíció az Everestre

A föld legmagasabb csúcsát 1953-ban mászták meg először, de egy történet szerint létezett egy expedíció, amely a kommunizmus égisze alatt szerette volna learatni a babérokat a britek előtt.

A svájciak 1952-ben nagyon aktívak voltak a 8850 méter magas Mount Everesten, tavasszal és ősszel is kísérletet tettek a feljutásra, nem biztos azonban, hogy az egyetlenek voltak, akik mindent elkövettek, hogy megelőzzék az éppen a szomszédos Cso Ojun tréningező briteket, és elsőként jussanak fel a Föld legmagasabb pontjára.

Az Alpine Journal egyik 1994-es cikke szerint – amelyet a tekintélyes mászó, Jevgenyij Gippenreiter írt – 1952 októberében egy harmincöt főből álló szovjet expedíció is próbálkozott az akkor még megmászatlan Mount Everesttel. Az ügy politikai háttere, hogy 1952-ben Kína lerohanta Tibetet, és minden nyugati mászót kitiltott az északi oldalról, állítólag csak ezzel az egy szovjet csapattal tettek kivételt, amely az északkeleti gerincen át szerette volna elérni a legmagasabb pontot.

Illetve nemcsak elérni, hanem a tervek szerint egy Lenin- és egy Sztálin-szobrocskát is felvittek volna a csúcsra, hirdetve a kommunizmus győzelmét a hidegháború kezdeti szakaszában. Hihető, hogy az ugyancsak kommunista Kína ebben partner volt.

Az állítólagos vállalkozást dr. Pavel Dacsnoljan vezette, és számos tudós tartott a gárdával, így Anatolij Jindomnov geológus, Joszif Dengumarov fizikus, Vlagyimir Kasinszkij, Alekszej Mecdarov és Ivan Lencov. A csapat felszerelését Moszkvából – Novoszibirszk és Irkutszk érintésével – öt katonai repülőgép szállította Lhászába, de a tibeti határ átlépése elhúzódott, ezért igazi akklimatizáció nélkül kezdték meg a mászást.

A britek útvonalát használó csapatnak december elejére sikerült felépítenie a csúcstámadó, nyolcas magashegyi tábort 8200 méteren, amelyből végül hatan indultak a csúcsra, köztük az expedíció vezetője, aki rádión szólt le, hogy napokon belül elérik céljukat. Ez volt azonban az utolsó jel, amelyet adtak magukról, mind a hatan eltűntek, nagy valószínűséggel lavina sodorta el őket nyolcezer méter környékén, de olyan pletyka is létezik, miszerint tizenegyen elérték a csúcsot. Tény azonban, hogy nyomot nem hagytak maguk után.

A vállalkozás legalább olyan rejtélyes, mint a Djatlov-hágó esete, s előfordulhat, hogy soha nem is létezett. Orosz hegymászók ugyanis rengeteget kutattak a 40-es és 50-es évek hegymászóújságjaiban, ellenőriztek minden nevet, de nyomát sem találták az expedíciónak, sem a hegymászóknak. Sőt, arra sincs kézzelfogható bizonyíték, hogy Dacsnoljan egyáltalán létezett volna.

 

A szovjetek legendája tartja magát, de senki sem kérdőjelezi meg, hogy Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay hódította meg elsőként a Mount Everestet.

 

Meglehet, ez tényleg csak legenda, ugyanis mind az orosz, mind a kínai hatóságok tagadták és tagadják a mai napig, hogy ilyen kísérlet történt volna, csak néhány nyugati folyóirat foglalkozott a témával. A történet ugyanakkor több nyugati Everest-könyvben is felbukkan, és nem segít eloszlatni a kételyeket az sem, hogy a szovjetek már 1982-ben (azaz nem 1983-ban) emlékbélyeget adtak ki az első Everest-expedícióról.

Ha az expedíció létezett, elképzelhető forgatókönyv, hogy a szovjetek a sztálini véres diktatúra gyakorlatának megfelelően igyekeztek minden nyomot eltüntetni, ami a kudarcukra utalt. Egy másik elmélet szerint maguk a szovjetek terjesztették el a legendát, hogy elhintsék a bizonytalanság magját: talán mégsem a nyugatiak jutottak fel először az Everestre.

Tény azonban, hogy a Mount Everest csúcsára először Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay lépett 1953. május 29-én. A szovjetek ezzel szemben törölték az 1954-re tervezett expedíciót, csak 1958-ban tértek vissza a hegyre egy kínai csapattal. Végül 1982 májusában jutott fel először a Mount Everestre két hegymászójuk, Eduard Miszlovszkij és Vlagyimir Balibergyin.

Címlapfotó: shutterstock

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.