Sherlock Holmes a Himalájában

Alapvető, hogy kiemelkedő teljesítményeinket feltüntessék valahol, ahol mindenki jól láthatja. Érdekes, hogy a nepáli himalájai hegymászásban ezt az igényt olyasvalaki elégítette ki, aki maga sosem mászott hegyeket, statisztikusként viszont megkerülhetetlenné vált: az amerikai Elizabeth Hawley.

Elizabeth Hawley az Egyesült Államokban, Chicagóban született 1923-ban, egyetemi tanulmányait angol szakon végezte a Michigani Egyetemen, és az ötvenes évek végén egy világ körüli útja során jutott el Nepál fővárosába, az akkor még néhány százezer lakosú Katmanduba. A város olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy 1959-ben felmondott New York-i munkahelyén, és végleg odaköltözött, a következő években pedig külföldi tudósítóként dolgozott a Time magazinnak és a Reuters hírügynökségnek.

Utóbbinak 1963-ban tudósított az első sikeres amerikai Mount Everest-expedícióról, amely számára is fordulópontot jelent, érdeklődése ugyanis a Himalája csúcsai felé fordult, s bár maga sosem mászott hegyeket, elképesztő precizitása miatt mégis óriási tisztelet övezte a világ hegymászóközösségében. A hatvanas évektől visszamenőleg is elkezdte feljegyezni a nepáli nyolcezres mászásokat, és megalkotta a mai napig is abszolút mérvadónak számító Himalájai adatbázist. Megkerülhetetlenné vált, és mivel önként vállalt munkáját egy nyomozó lelkiismeretességével és alaposságával végezte, hamarosan ráaggatták a „hegymászóvilág Sherlock Holmesa” becenevet.

Mindig az objektivitásra törekedett, amellyel a magashegyi hegymászást is az elismert sporttevékenységek közé emelte, és hogy mennyire tisztelték tevékenységét, jó példa, hogy Reinhold Messner, a világ legismertebb hegymászója, aki 1986-ban elsőként jutott fel mind a tizennégy nyolcezresre, azt mondta egyszer egy interjúban, ha információ kell neki valamelyik nyolcezresről, Elizabeth Hawley-hoz fordul.

Elizabeth Hawley felbecsülhetetlen adatbázist hozott létre. Fotó: Bikash Karki/AFP

Remek személyes kapcsolatot alakított ki a vállalkozások vezetőivel és tagjaival, de a tényekben kérlelhetetlen maradt, emiatt egyik legjobb barátja, az Everestet 1953-ban elsőként megmászó Sir Edmund Hillary „egy darabka terror”-nak nevezte.

Miss Hawley valóban nem tágított, ha valamit nem talált rendben, a mind a tizennégy nyolcezrest hetedikként elérő olasz Sergio Martini 2000-ben azért mászta meg ismét a 8516 méter magas Lhocét, mert 1997-es csúcselérése vitatottként volt feltüntetve az adatbázisban.

Munkásságáért 2004-ben kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynőtől, de valószínűleg még ennél is jobban örült, amikor 2008-ban a francia Francois Damilano egy hegyet nevezett el róla Nepálban. Az első megmászás után a 6182 méter magas Pota Himalt keresztelte át Hawley-csúcsra.

Elizabeth Hawley 2018 januárjában hunyt el Katmanduban, kilencvennégy éves korában, felbecsülhetetlen értékű munkáját munkatársai folytatják.

(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2019 novemberében.)

 

A Karakorum krónikása
Adatbázisát Elizabeth Hawley nem terjesztette ki valamennyi nyolcezres hegycsúcsra a Himalájában, a pakisztáni Karakorum hegyeinek (K2, Broad Peak, Gasherbrum I, Gasherbrum II, Nanga Parbat) csúcsmászásait ugyanis nem vezette. Erre a német Eberhard Jurgalski vállalkozott 1981-től, aki térképészeti szempontból is vizsgálni kezdte a területet, és ez alapján saját adatbázist hozott létre, amelyet internetes oldalán (8000ers.com) is nyilvánossá tett. Mára Hawley-hoz hasonlóan ő is nemzetközileg elfogadott szaktekintéllyé vált, többek között az ő véleménye tett pontot a magyar hegymászás történetében egyébként mérföldkőnek számító, 1987-es magyar Sisapangma-expedíció végére, miszerint honfitársaink nem a főcsúcson, hanem a valamivel alacsonyabb központ csúcson jártak.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.