A hátizsák legnagyobb fegyverténye értelemszerűen a praktikum. Bár megemeli a súlypontunkat és terheli a vállainkat, nem igazán támogatja a helyes technikát, mégis hasznát vehetjük rövid, de felszerelésigényes kirándulásoknál. Ha több napos túrára készülünk, egészségünk, különösképpen gerincünk védelmében válasszuk inkább a bringára szerelhető táskákat.
Hűtés
A test hűtését megnehezíti a komplett háti szakaszt betakaró hátizsák, ezért érdemes olyat választani, amelynek a háttal érintkező részein úgynevezett légcsatornát alakítottak ki, ami valamelyest segíti a szellőzést és kilöki a nedvességet. Ez persze a ruházatunktól is függ.
Zugok, zsebek, praktikák
Nagyon népszerű manapság a camelbak kulacs, vagyis a hátizsákba épített víztasak, amelyből egy műanyag csővel vezethető a szájba a frissítő. A tágas, hálós oldalzseb kifejezetten hasznos, ha a járgányunk vázára nem szerelhető fel kulacstartó, esetleg ha az adott túrához kevés az egy kulacsnyi víz, és az útvonal nem érint vízvételező helyet. A belógó oldalzsebekben olyan fontos apróságokat tarthatunk, amelyeket gyakran veszünk elő, vagy esetleg ritkán, de akkor nagyon gyorsan kell: kulcsot, telefont, pénzt, iratokat, inhalálót, bringalámpát stb. További praktikus szempont a cipzárfülek könnyű kezelhetősége (téli kesztyűben ez tényleg életmentő lehet), valamint, hogy legyenek fényvisszaverő elemek a táskán a láthatóság, s így a biztonság érdekében.
Több napos túrára nem elegendő a hátizsák, célszerű felszerelhető puttonyt használnunk.
Fotó: shutterstock
Rögzítés
Biztonsági okokból nagyon lényeges, hogy legalább a vállpántoknál legyen fixen a testhez rögzíthető a hátizsák. Ennek legjobb módja a vállpántok összekapcsolása a mellkason. Ez megakadályozza a táska csúszkálását, és a súlypont hirtelen áthelyeződéséből következő borulást, bukást. Deréktájon is szokott lenni ilyen stabilizáló rendszer, de az nem létszükséglet. Továbbá minden valamire való hátizsák mérete állítható: az ideális, ha a vállaktól a derék felső fertályáig ér, mert ha lejjebb lóg, több ponton is fölöslegesen terheli a gerincet.
Égszakadás, földindulás
Ma már szinte minden sportszergyártó beépíti a hátizsákokba az esőköpenyt, esőponyvát, ez azonban csak akkor praktikus, ha megfelelően rögzíthető – nem túl sok esőtől védi meg a táska tartalmát, ha folyton lecsúszik. Éppen ezért már vásárláskor ellenőrizzük, hogy az általában alulról kibontható esőponyva stabilan rögzíthető-e a hátizsákrész találkozásánál. Reklámoznak önmagukban vízálló hátizsákokat, de ezek teljes hatékonyságára sosincs garancia, elvégre mindig előfordulhat akkora özönvíz, amire nem számítunk. A legtöbb táska általában részlegesen vízhatlan.
Praktikus kizárólag a legfontosabb felszerelést magunkkal vinnünk. Fotó: shutterstock
Te ne legyél hátizsák
A kerékpáros szlengben hátizsáknak nevezik, aki a többiek szélárnyékát kihasználva csak „utazik” a csapaton, és nem hajlandó részt venni a váltott vezetésben, tehát sosem áll a boly elejére, hogy törje a szelet. Ez nem túl közösségbarát magatartás, igyekezzünk tehát kerülni.
Nagyszerű, de nélkülözhető
Az állandóan rendelkezésre álló plusz tárhely hozzászoktat minket, hogy sok mindent vihetünk magunkkal. Persze érthető, ha elővigyázatosságból mindenhová pumpát, plusz külső vagy belső gumit, szendvicseket, extra kabátot stb. vinnénk magukkal, de azért érdemes észben tartani, hogy némi tudatossággal és okos öltözéssel hamar elérhető, hogy mindössze néhány energiaszeleten, iratokon és némi készpénzen, nyeregtáskába rejtett foltozókészleten és nyeregcsőre tixózott pótbelsőn kívül mást ne kelljen cipelnünk, s így otthon hagyhassuk a hátizsákot.
