Turia mérnökként dolgozott, párja, Michael Hoskin imádta, tökéletes volt az élete. Ám 2011 mindent megváltoztatott – és igazából semmit.
Ugyan az erdőtűzben kis híján meghalt (egy hónapig feküdt kómában, ujjait amputálni kellett, több mint kétszázszor műtötték), ugyanaz az elszánt, erős nő maradt, mint aki volt, sőt. Ha lehet, még szívósabb, még kitartóbb lett és Michael is ugyanúgy szerette.
forrás: wikipedia
Turia, miután hosszú évek alatt felépült, a triatlon felé fordult és több Ironmant teljesített. Missziója nem merült ki annyiban, hogy példát mutatott másoknak, számos jótékonysági akcióban részt vett, nem kis összeget gyűjtve sorstársai megsegítésére és személyes találkozókkal is bátorítja az égési sérülteket.
Két könyve jelent meg, a magánélete pedig példásan alakult: Michael nemcsak feleségül vette, de bele mertek vágni a gyermekvállalásba is, kisfiuk 16 hónapos.
Most, az önelfogadás kapcsán Turia a tinédzsereket szólította meg, Good Selfie címen könyvet jelentett meg számukra.
„Amikor terhes lettem, majd amikor Havakai megszületett, azt akartam, hogy a kisfiam boldog legyen – mondta Turia. – Aztán azon gondolkoztam, hogy milyen üzenet lenne az, amit átadnék neki, ha már idősebb lenne. Azt mégsem mondhatom, hogy »fiam, legyél boldog«, mert a kamaszok lelkivilága és az egész élet ennél sokkal bonyolultabb. Meg kell élnie, hogy kirúgják egy sportcsapatból, meg kell élnie rengeteget csalódást. De amit szintén tudnia kell, ha hisz magában, ha beleteszi a munkát valamibe, akkor annak meglesz az eredménye. Ez a könyv ezt a célt szolgálja, nem ment meg senkit a saját útjától, de hangsúlyozza a magabiztosság, a magunkba vetett hit és remény fontosságát.”
