Lesz ötvenedik Kinizsi Százas is?
Ez a következő célom, akkor még csak hetvenkét esztendős leszek, szóval bőven belefér – mondta Vajda Zoltán.
Ne szaladjunk még ennyire előre: milyen volt a legutóbbi, a negyvenedik?
Maga a túra szokásosan zajlott, végig élveztem. A terv a biztos célba érkezés volt, nem figyeltem a tempót. A célban nagy meglepetés ért, a szervezők csokoládétortával és névre szóló pólóval vártak. Mondanom sem kell, nagyon jólesett a kedvesség, de ez még nem minden, ugyanis az egyik barátom – aki szintén teljesítette a Kinizsit – is meglepett egy Proseccóval és egy vegán gyümölcstortával.
Utóbbinak kifejezetten örültem, aznap este azt vacsoráztam.
Mennyire sikerült a terveknek megfelelően haladnia?
A rajt előtti napokban országszerte rengeteg eső esett, féltem, hogy nagyon csúszós lesz a talaj. Ahogy mindig, most is sokat gondolkodtam, hogy terepcipőt vagy aszfaltos sportcipőt húzzak. Végül utóbbi mellett döntöttem, s kiderült, jól választottam. Az első tíz kilométeren akadt egy-két nagyobb tócsa, de ezt követően jók voltak az útviszonyok. Habár olykor egy kicsit fáztam, az időjárásra nem panaszkodom, s mivel nem mentem annyira gyorsan, a lábaimat sem csináltam ki.
Alföldiként nem tudok szintes edzéseket végezni, a lejtők megfutása ezúttal is nagy kihívást jelentett a combjaimnak.
A negyven Kinizsi Százas közül melyek emelkednek ki a többi közül?
Az első érdekesen alakult, ugyanis fogalmam sem volt arról, mi vár rám – mentem az ismeretlenbe. Negyven esztendővel ezelőtt nem voltak olyan modern felszerelések, ráadásul sok felesleges dolgot is vittem, például egy nagy fényképezőgépet… Az első Kinizsi Százas húsz óra felett jött össze, majd ahogy telt az idő, úgy lett egyre több rutinom a pakolással, az öltözködéssel vagy éppen a frissítéssel kapcsolatban. Emlékszem olyan túrára, amikor szinte végig szakadt az eső, kemény kihívást jelentett a sáros, esős körülmények között a teljesítés. Illetve előfordult, hogy a saját hibám miatt majdnem feladtam. Minden alkalommal viszek váltócipőt, hiszen nem lehet tudni, mi történik, de akkor éppen nem volt nálam… Persze hogy akkor törte fel a cipő a lábam, hatalmas hólyag lett rajta, nagyon fájt hetven kilométertől, így az utolsó harminc kilométert sántikálva tettem meg.
De akkor is beértem, így csupa teljesített Kinizsi Százas szerepel a nevem mellett.
Fotó: EvaryRun
Milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőre?
Júliusban az Asolo100 elnevezésű olasz versenyen futok, ennek az érdekessége, hogy az első ötven kilométeren felfelé megyünk, majd a következő ötvenen lefelé, így tudva le háromezer méter szintemelkedést. Ennek a testvérversenyén, az Etna Extreme – 100 km del Vulcanón már részt vettem, nagyon élveztem, így most a másikra is kíváncsi vagyok. Ez egy országúti verseny lesz, nagyon motivál, remélem, minden a tervek szerint alakul.
