Filó Edit profi klarinét- és szaxofonművész, ám mindennapi életének a futás is szerves része. Hét éve életmódot váltott, majd elkezdett versenyekre nevezni, amelyeken szinte mindig felállhatott a dobogóra.
„A bécsi Zeneakadémián végeztem, profi klarinét- és szaxofonművész vagyok, nemcsak előadóként, hanem tanárként is dolgozom – mondta a 30 esztendős Filó Edit. – Hét éve komolyan változtattam az életmódomon, először edzőterembe kezdtem járni, aztán kiegészítősportként kapcsolódott be a futás. Eleinte nagyon utáltam, mint mindenki más, ám elég hamar kiderült, hogy jól megy. Két-három hét után beneveztem az Irongirl nevű verseny tíz kilométeres távjára, egy óra alatt szerettem volna lefutni a távot, ám negyvenkét perc alatt sikerült. Anyukámmal megbeszéltem, hogy az indulás után egy órával jöjjön ki a célhoz lefotózni, de mire kiért, már rég beértem. Elgondolkoztam, hogy a futással akár szép sikereket is elérhetek, az edzéseim eleinte abszolút nem futásközpontúak voltak, inkább az edzőtermet részesítettem előnyben. Közben a tanulmányaim miatt Bécsbe költöztem, ahol már edzővel dolgoztam, majd elkezdtem versenyekre is járni. Szinte az összes alkalommal dobogós helyezést értem el.”
A művésznő, amerre jár a világban, próbálja mindig úgy alakítani a programját, hogy legyen ideje a versenyzésre.
„Két évet éltem Ausztriában, de már hazaköltöztem Budapestre. Tavaly edzőt váltottam, már Rakonczai Beátával tréningezem. A zene miatt világéletemben sokat turnéztam, általában ezeket összekötöm a versenyekkel. Amerre járok a zene miatt, ott próbálok mindig futóversenyeket keresni, így álltam rajthoz Egyiptomban is. Ha elmegyek Erdélybe tanítani, ott kifejezetten szeretek szaladni. Előfordult már, hogy a Diótörő balettel Franciaországban turnéztunk, és ott is versenyeztem.”
A tavalyi Spar Budapest Maratonon első helyen végzett női párosban
Egy percig sem habozott, amikor kedvenc versenye került szóba.
„Legkedvesebb versenyem a Tusnád Maraton. Három-négy évig terveztem, hogy lefutom, végül kétezertizenkilencben sikerült. Ez egy erdélyi, huszonhárom kilométeres megméretés, amelyen kilencszáz méter a szintkülönbség.
A Szent Anna-tónál van a befutó, amely a kedvenc helyeim közé tartozik. Ráadásul a célnál az a zenekar játszott, amely a tanítványaimból állt, így nagyon megható volt a beérkezés. Nem mellesleg megnyertem, így pláne hatalmas volt az öröm.”
Filó Edit egy éve készül Rakonczai Beátával, egy héten legalább hat napot fut, ám emellett mindig végez kiegészítő edzést.
Bronzérem Egyiptomból
„Egy héten legalább hat napot futok, ezen kívül két másfajta edzést is végzek, ami lehet erősítés, bringázás, esetleg úszás. Mióta Beával készülök, két erősebb, egy domb-, egy résztávos, egy hosszú feladatos és két-három regeneráló futás a heti edzéstervem. Minden apró részletre figyelünk. Jól bírom a meleget, igaz, a mostanában tapasztalt hőség engem is megvisel. Nem vagyok izzadós, de most ömlik rólam a víz, ám a teljesítményem nem romlott. Nemrég lettem harmincéves, ennek örömére harminc kilométert futottam. Változtak a céljaim, az elmúlt öt-hat évben a mennyiségre mentem rá, minél több dobogós helyet szerettem volna elérni. Most viszont a helyezések helyett előtérbe került az idő, a minőségi javulás. Arra hajtunk, hogy a kedvenc távjaimon egyéni csúcsot fussak. Hogy mely távokat favorizálom? Tíz, tizennégy kilométer és a félmaratoni. Nem baj, ha szintes a terep, az akadályversenyeket is szeretem.”
Filó Edit úgy érzi, egyszer lefutja a maratonit is, de még nem érkezett el az ideje.
„Néhány évvel ezelőtt rávágtam volna, hogy nem akarok maratonit futni. Aztán kétezertizenhatban az egyik barátomat elkísértem a New York-i maratonira, és az ottani szurkolás meg körítés akkor azt mondatta velem, egyszer kipróbálom. Ez azóta nem erősödött fel bennem, de úgy érzem, egyszer ráveszem magam, ha nem is mostanában.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
