Elégedett a második hellyel?
Abszolút, mivel az első ötbe szerettem volna kerülni, szóval már az ötödik helyet is aláírtam volna – mondta a Csupasportnak Fazakas Bíborka. – Hatalmas öröm az ezüstérem, egyáltalán nem számítottam rá, főleg mert kifejezetten erős volt a mezőny. Persze az előzetes pontszámokat nézve a negyedik kiemelt voltam a nők között, de erre nem lehetett alapozni. Amellett, hogy a nők között második lettem, az összetett tizenhatodik helyemet is kiemelném.
Milyen volt a verseny?
A pálya egyszerűen gyönyörű volt, tele kövekkel és sziklákkal – engem egy kicsit Horvátországra emlékeztetett.
Kevés volt az erdős rész, de az is jó volt, s amikor a szint „kiegyenesedett” és síkon futottunk, az is ment. Végig figyelni kellett, szeretem az ilyen mértékű koncentrációt igénylő versenyeket.
Először vettem részt ezen az eseményen, nehéz volt, de éppen ezért nagyon tetszett, pont nekem való. A jövőben biztosan visszatérek, de azt még nem tudom, hogy a nyolcvan vagy a száz kilométeres távra. Ez még a jövő zenéje.
Mi volt ezúttal a legnagyobb kihívás?
A meleg. Készültem rá, mégis nehéz volt ilyen körülmények között futni. Nálunk, Erdélyben eléggé későn köszöntött be a tavasz, egy héttel az andorrai verseny előtt még kesztyűben futottam, így nem nagyon volt lehetőségem felkészülni az andorrai körülményekre. Azonban megoldottam, vizeztem és hűtöttem magam, nem volt ezzel különösebb probléma.
Májusban két pályacsúcsot is megdöntött, júniusban Andorrában ért el nagyszerű eredményt. Mi lesz a következő állomás?
A következő versenyem július végén a Bucovina Ultra Rocks nyolcvan kilométeres távja lesz, ahol az aranyérem megszerzése lesz a célom. Tavaly is én győztem, most mindenképpen meg szeretném védeni a címemet, de egy ultraversenyen sosem lehet biztosra menni, a hosszú táv során bármi közbejöhet, elég egy rossz lépés, és máris vége. Ezt követően aztán jön az esztendő egyik főversenye, az UTMB TDS-távja, amelyet nagy izgatottsággal várok.
