Sokáig vezetett, végül második helyen ért célba az Ultra Tisza-tó százharminc kilométeres távján. Csalódott, hogy nem jött össze a győzelem?
Abszolút nem vagyok az – mondta Csupor Krisztina, aki 13:20:09-es idővel második lett a nők között az Ultra Tisza-tó 130 kilométeres távján. – Két célom volt: az egyik az, hogy az edzőm által előírt pulzustartományt tartani tudjam, a másik pedig az, hogy tizenhárom órán belül beérjek a célba Gondoltam, hogy a nagy meleg miatt lassabban haladok majd a versenyen, mint az edzéseken, s az igazat megvallva, voltak érmes reményeim. Örülök az ezüstnek, pláne a körülményeket figyelembe véve…
Nocsak, mire gondol? Milyen volt a verseny?
Gyakorlatilag az elejétől a száztizenkilencedik kilométerig vezettem, de egy váratlan nehézség miatt elveszítettem az első helyet. Egészen nyolcvan kilométerig minden a legnagyobb rendben ment, majd rosszul éreztem magam, gyengült a tempóm, erős szédülés, fulladás és hányinger jött rám izomfájdalommal párosulva. Mindennek ellenére igyekeztem tartani magam, de az igazat megvallva eléggé rosszul voltam. Reméltem, hogy jobban leszek, de nem így lett, így csak arra mentem, hogy ebben az állapotban a legtöbbet kihozzam a versenyből. Hogy mi történhetett? Jó kérdés…
Egyrészt nagyon meleg volt, másrészt gyomorproblémám lett és sok folyadékot vesztettem – minden bizonnyal ez a két tényező vezetett a rosszulléthez.
Száztizenkilenc kilométernél előzött meg a végső győztes, Terenyi Edit, aki nagyon ügyes volt és stabilan, szépen ment végig. Többször kerültem ájulás közeli helyzetbe és koordinációs zavarom is volt, de örülök, hogy beértem a célba, ráadásul érmet szereztem. Az időeredményem gyengébb lett a vártnál, de mindent egybevetve teljesen elégedett vagyok annak ellenére, hogy azt érzem, ha nem jön a probléma, akkor meg tudtam volna tartani az első helyet. A célba érkezés után egészségügyi ellátást kaptam, infúziót és oxigént adtak, amiután jobban lettem.
Az eszébe sem jutott, hogy feladja a versenyt?
Ez nem volt benne a pakliban, mindenképpen be szerettem volna érni a célba.
Korábban jelentkezett már hasonló probléma?
Korábban nem volt hasonló eset. Két évvel ezelőtt a Korinthosz 160-on nagyon meg kellett szenvedni a meleg miatt, ott is jelentősen lelassultam a végére, de akkor nem jelentkezett nehézlégzés, szédülés és hányinger.
A legfontosabb az egészség. Ezt követően milyen céljai vannak?
Való igaz, az egészség a legfontosabb, így most kis pihenés után folytatom a felkészülést az őszi Spartathlonra, ugyanis a legendás görög verseny az esztendő fő versenye számomra.
