Azt írta nekem a verseny után, hogy ezúttal „csak” ötödik lett a nők között a Badwateren, s egy órával rosszabb idővel, mint két évvel ezelőtt. Nem akarok vitába szállni önnel, de a világ egyik legkeményebb futóversenyén ez is elképesztő eredmény.
Más volt a két évvel ezelőtti teljesítésem és a mostani – mondta Brown Viktória. – Akkor egy áradás miatt módosított pályán kellett haladnunk, kevesebb volt a szintemelkedés, ráadásul volt egy fél óra, amikor autóval vittek át minket egyik helyről a másikra. Most viszont nagyon örültem annak, hogy az eredeti pályán futhattunk. Tudni kell, hogy nem sok magyar nő teljesítette ezt a versenyt, büszke is vagyok rá, hogy a két legjobb magyar női eredmény az én nevemhez fűződik. Lehetett volna sokkal jobb is az időeredményem, nem vagyok maradéktalanul elégedett, de problémám akadt a frissítéssel. Ezt alaposan át kell gondolnom, ugyanis az elmúlt öt esztendőben tökéletesen működött, viszont az előző egy-két versenyen nem volt megfelelő. Van sejtésem, hogy mi lehet a probléma, terméket váltottam, talán ha visszatérek az előzőre, akkor megint rendben lesz. Aztán volt még egy probléma, túllőttem a sót és az elektrolitokat, ami puffadást és vizesedést okozott. Nagyon kellemetlen és kényelmetlen volt, rengeteget lassított.
Ezekkel a problémákkal együtt milyen volt a verseny?
Attól függetlenül, hogy az említett dolgok hátráltattak, sok minden remekül működött, sok mindent jól csináltam. Pozitív volt, hogy a nagy melegre nagyszerűen készültem fel, egyáltalán nem viselt meg. Folyamatosan hűtöttem magam, minden bőrfelületemet letakartam, nehogy a nap megégessen. Éjszaka negyvenkét fokban rajtoltunk, napközben pedig negyvenöt-ötven fokig kúszott fel a hőmérséklet. Sok szint van a pályában, három hegyre is fel kellett mászni, az első huszonhét, a második tizenhárom, a harmadik, a legdurvább, huszonegy kilométeres volt. Egyébként az is pozitívum, hogy jól sikerült felkészülnöm a szintekre. Az első hegyre felfutottam, a másodikon már sok volt a gyaloglás, a harmadikon pedig kénytelen voltam ismét sokat futni, ugyanis rendesen megkergettek… Egy húszéves lány hatalmas tempóban vágott neki a hegynek, úgy voltam vele, ha nem kapcsolok rá és ő így folytatja, akkor biztosan megelőz. Rátettem egy lapáttal, s még az is belefért, hogy a hegy közepén le kellett töltenem egy tizenöt perces büntetést. Egyébként nem is jött rosszul, hogy negyedórára leültem, így egy kicsit tudtam szusszanni, és úgy folytathattam az utat. Végül a hegyen összesen tizennyolc perccel gyorsabb volt a lány, de ez sem bizonyult elégnek, hogy meg tudjon előzni, így enyém maradt az ötödik hely.
Rengeteg szép és érdekes helyen járnak a verseny alatt: tapasztalt most valami furcsaságot?
Talán most jobban értékelem, hogy milyen csodálatos helyeken jártunk, mint két évvel ezelőtt. Habár állatokkal nem futottam össze, de az élmezőnyben lévők láttak például vadászgépeket gyakorlatozni. A verseny útvonalán sokszor gyakorlatoznak különböző modern amerikai vadászgépek, ezek szerint most is így történt. Két éve láttam is ezeket.
Mi volt ezúttal a legnehezebb kihívás?
Már az nagy győzelemnek számított, hogy ott tudtam lenni a rajtban, ugyanis az utóbbi időszakban voltak sérüléseim és betegségeim, valamint az edzések sem mentek jól. A kérdésre válaszolva, a legnagyobb nehézséget a puffadás jelentette, fájt és feszített a hasam, rosszul voltam, nem tudtam maximálisan a tempómra koncentrálni. Érdekes, de az ázsiai buboréktea sokat segített ebben a helyzetben, amikor a szervezetem semmi mást nem akart befogadni, akkor tíz órán keresztül ezzel frissítettem magam.
Visszatér még a Badwaterre?
Nem tudom még, elképzelhető. Az idei versenyről az egyik szponzorom készített egy dokumentumfilmet négy női futóról, köztük rólam, reméljük idén még elkészül. Ez a szponzor az esemény egyik főtámogatója is, ha a következő esztendőkben ez így marad, akkor jó eséllyel visszatérek. Persze kérdés, hogy a szponzor mit tervez, de hiszem, hogy akár több órát is tudnék javítani az időeredményemen. Ami a közeljövőt illeti, augusztusban lesz egy kemény kétszáz kilométeres futás Kanadában, majd következik az októberi huszonnégy órás világbajnokság.
Fotók forrása: Brown Viktória
