Változtatott a frissítésen és figyelt a hűtésre – ezüstérem lett a jutalma

Csupán másfél perccel maradt le az aranyéremről az Ultra Trail-Hungary 52.9 kilométeres távján. Csalódott?

Egyáltalán nem – mondta Ruzsovics Dorina. – Az elején nagyon gyors tempót diktáltak a lányok, ekkor nem bíztam abban, hogy érmet szerzek. Nyilván vágytam rá, de távolinak éreztem. Igyekeztem az edzőm által kiírt pulzustartományon belül maradni, tudtam, ha tartom a magas tempót, azzal csak ártok saját magamnak. Kizártam mindent, csak magamra koncentráltam, tudtam, hogy nem mehetek az ellépő lányok után.

Így milyen céljai voltak?

Két évvel ezelőtt az Ultra Trail-Hungary Visegrád Trail száma volt az első terepfutóversenyem, akkor nem voltak nagy elvárásaim, tavaly sajnos sérülés miatt nem tudtam részt venni, így most nagyon szerettem volna egy jót futni. Éreztem, hogy sokat fejlődtem az utóbbi időszakban, a legfontosabb célom az volt, hogy a magam elvárásainak megfeleljek és jól érezzem magam az eseményen.

Volt olyan pillanat, amikor elöl voltam, akkor nyilván eljátszottam a gondolattal, hogy milyen jó lenne győzni, de az ezüstéremnek is nagyon örülök.

Milyennek érezte a futását, a versenyzését?

Az első pontig a hatodik hely környékén haladtam, aztán amikor beértünk a nekem hazai pályának mondható terepre, egyből jobban ment a futás. Tempósabban tudtam haladni, a második pontnál máris felzárkóztam az élbolyba, majd egészen a Hétvályús forrásig Kőhidi Csillával és Vincze Zsófiával együtt haladtam. Igyekeztem azért tartalékolni, de fej fej mellett mentünk. Aztán egy emelkedőnél éreztem, hogy van esélyem ellépni Csillától is, némi előnyre is szert tettem. A skanzennél mondták a szurkolók, hogy már csak a francia lány van előttem, adjak bele mindent, hátha utolérem. Nyomtam neki, mindent kiadtam magamból, de nem sikerült. A célban szóltak, hogy egy kicsivel több mint egy perccel maradtam le, akkor bántott, nagyszerű lett volna győzni, de utólag már nem szomorkodom. Ha hosszabb lett volna a tá, jó esélyem lett volna az előzésre, persze ezt nehéz kijelenteni. Az biztos, hogy jól bírtam a végét.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Egy hónappal az Ultra Trail-Hungary előtt a Mátrabércen vettem részt, s ott erős gyomorproblémák hátráltattak. Tudtam, hogy az UTH-n is meleg lesz, így volt bennem félsz, vajon most hogy bírja a gyomrom. Izgultam, hogy rendben legyen minden, jól frissítsek és bírjam a meleget. A Mátrabérchez képest változtattam a frissítésemen, és nagyobb figyelmet fordítottam a hűtésre. Szerencsére a félelmeim ellenére nem volt semmiféle problémám, illetve a távtól nem tartottam, ugyanis volt már több hasonló hosszúságú megméretésem. Ráadásul a pálya is remek volt, jól futhatónak bizonyult.

Milyen célokat tűzött ki mag elé a közeljövőre?

Az Ultra Trail-Hungary után egy kis pihenő következett, majd az edzések mennek tovább, készülök a következő versenyemre, a szeptemberi Julian Alps Trail ötven kilométeres távjára.