Egy éve még nem sikerült, most viszont teljesítette a Balaton-kört.
Tavaly már próbálkoztam az egyéni Ultrabalatonnal, de csak száznegyvenhét kilométerig jutottam – mondta Szőcs Gábor, aki az elmúlt hétvégén 30 óra 14 perc alatt teljesítette a privát Ultrabalatont. – Mindenképpen és minél előbb feledtetni akartam a sikertelen próbálkozást, mert az életben legalább egyszer muszáj teljesíteni a Balaton-kört. Most itt volt ez a márciusi lehetőség, és éltem is vele.
Milyen volt a futás?
A viharos erejű szél nehezítő körülmény volt, ám utólag visszagondolva lehetett volna sokkal rosszabb is.
Aki ultrázik, pontosan tudja, meg kell tanulni együtt élni az időjárási körülményekkel, ez az egyik megoldandó feladat a sok közül. A szél az első hatvan kilométeren igencsak zavaró volt, de túljutottam rajta. A hajnali mínuszokra próbáltam felkészülni, annak külön örültem, hogy az esőt megúsztam. Összességében teljesen elégedett vagyok, igaz, valamivel jobb időeredményre számítottam, még ha nem is volt konkrét időcélom. Az egyetlen célom az volt, hogy körbeérjek. Kihoztam magamból a maximumot. Többször is hullámvölgybe kerültem, ám a kísérőim segítségével sikerült átlendülni rajtuk. Meg kell említenem a két kísérőmet, két Hanka Team-es csapattársamat, Csalló Gergőt és Likavcsán Ferencet, mert rengeteget segítettek, nélkülük nem ment volna. Nagyon hálás vagyok nekik!
Ráadásul Ficzere Ádám személyében meglepetés is érte.
Még új vagyok az ultrában, Ádámot személyesen nem ismertem, de természetesen követtem a két héttel ezelőtti privát Ultrabalatonját, végig szorítottam neki, remekül teljesített. Érdekesen bukkant fel a helyszínen.
Elment mellettem egy vonat, amelynek ablakán valaki hangkürttel szurkolva, kiabálva hajolt ki az ablakon. Kiderült, hogy ő volt.
A hétvégi edzésére érkezett, de előtte elvonatozott a futásomra, előrement, közben összeismerkedett egyik kísérőmmel, Gergővel. Amikor odaértem, néhány szót váltottunk, jó futást kívánt, biztatott, és tett egy ígéretet: várni fog minket a célban. Ott is volt, pezsgővel a kezében. Nagyon jólesett, ez is hozzátett a teljesítéshez. Remélem, még összefutunk egy pályán.
Említette, hogy új az ultrában. Mesélne erről?
Az első lépést 2016-ban tettem meg az ultra felé, ám utána hosszabb szünet következett. Komolyabban két éve készülök Evetovics-Balla Hajnalka segítségével, aki rengeteget segített, folyamatosan igyekszik átadni a tapasztalatait. Annak idején azért kerestem fel, hogy együtt készüljünk fel a Korinthosz százhatvan kilométeres távjára. A nyolcvanas megvolt már kétezertizenhatban, a dupláját is teljesíteni akartam. Szerencsére 2021-ben ez sikerült, ez volt az első jelentősebb eredményem.
Azóta teljesítettem már az Ultra Lupa-tót, egy tizenkét órás versenyt és most a privát Ultrabalatont.
Milyen célokat tűzött ki maga elé?
Nem járok sok versenyre, bajai vagyok, a Kikelet félmaratonon és a Rotary jótékonysági futásokon biztosan indulok. Két nyári fix ultrás programom van. Augusztusban a Korinthosz 160-on ott leszek, szeretnék jelentősen javítani az időmön, illetve a horvát Nekcsén részt veszek életem első Backyard ultráján. Benne van a pakliban, hogy egy-két versenyen még részt veszek, de vélhetően rövidebb távokon.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
