Sok kalandos történetet olvashattunk az utóbbi hónapokban arról, kit milyen váratlan sportteljesítményre ösztönzött a koronavírus-járvány, ám a számos jó sztori közül is kiemelkedik Juan Manuel Ballesteróé. A negyvenhét éves hajós és életmentő pont akkor ragadt Portugáliában, Madeira szigetén, amikor lezárták a határokat, és erősen korlátozták a légi közlekedést. A többség ilyenkor megvárta volna, amíg enyhítenek a korlátozásokon, ő azonban nem bírt tétlenül ülni, mindenképpen meg szerette volna látogatni Argentínában élő szüleit, a kilencvenéves édesapját és a nyolcvankét éves édesanyját.
Még 2017-ben vett egy kis vitorlást Barcelonában, és ha már kéznél volt, úgy döntött, nekivág vele a tízezer kilométeres utazásnak.
„Nem akartam gyáva ember módjára egy helyben üldögélni egy szigeten, ahol nincs semmi – idézte őt a Marca. – Mindent meg akartam tenni azért, hogy hazatérhessek, mert a legfontosabb az volt, hogy újra a családommal lehessek”.
És tényleg mindent megtett, pedig az út finoman szólva sem volt zökkenőmentes. Százhatvan konzervvel vágott neki a tízezer kilométeres útnak, ráadásul az egészet úgy tette meg, hogy útközben egyszer sem kötött ki. Az eredeti terv az volt, hogy megáll a Zöld-foki szigeteknél, ám ezt a helyi hatóságok végül nem engedélyezték.
És miközben a világ nagy része a járvány miatt aggódott, őt kalózok üldözték, és volt, hogy egy hatalmas hullám negyvennyolc órán keresztül dobálta a hajóját Brazília közelében. Ám nyolcvankét nap után végül megérkezett, ám még ekkor is hetvenkét órát kellett várnia a negatív koronavírustesztre. Utána viszont végre partra szállhatott.
Nem ez volt egyébként az egyetlen merész kalandja. Tizenhat évvel ezelőtt, 2004-ben elütötte egy furgon, a baleset után kómában feküdt, de ez sem akadályozta meg őt abban, hogy 2010-ben Barcelonától egészen Mar de Platáig hajózzon.
Forrás: Marca
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
