Díványhuszárok, felkelni!

A salzburgi egyetemi sportklinika elöljárója szerint bárki képes lehet lefutni a maratoni távot, feltéve persze, ha tisztességesen felkészül, normál testsúllyal és testalkattal rendelkezik.

A tavaszias idő beköszöntével egyre több maratoni versennyel kecsegtet Ausztria. Az áprilisi és májusi naptár remek megméretéseket tartogat a sportolni vágyóknak.

 

Maratoni versenyek:

  • Április 7.: Bécs
  • Április 14.: Linz
  • Május 19.: Salzburg

 

A jelentkezők száma évről évre emelkedik, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy korábbi szurkolók is kedvet kaptak a 42.195 kilométeres táv megtételéhez. Adva van a kérdés, hogyan érdemes nekivágni egy ilyen jellegű erőpróbának?

 

A napsütéses órák számának növekedésével egyre több a maratoni verseny is Ausztriában.
Fotó: shutterstock

 

Kezdjük máris a jó hírrel!

„Valamennyi egészséges, normális testsúlyú és testalkatú ember képes lehet maratonit futni – nyilatkozta a Der Standard című osztrák lapnak Josef Niebauer, a salzburgi egyetemi sportklinika elöljárója. – És ez még akkor is igaz, ha csupán kevesen esélyesek a világrekord megdöntésére.”

S mi a rossz hír?

„Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a távot, edzeni kell, mégpedig egy éven keresztül – javasolta ellentmondást nem tűrően Josef Niebauer. – Sok időbe telik ugyanis, mire egy megrögzött díványhuszárból valódi maratoni futó lesz.”

A szakértő szerint edzés közben előbb a megtett távolságot kell növelni, majd később ráérünk dolgozni a sebességünkön is. Hogyha a becsvágytól fűtött futó nem szeretne sokat szenvedni a versenyen, hetente csaknem 80-100 kilométert kell hátrahagynia gyakorlás gyanánt. Csakis egy jól és tudatosan felkészült futó lelheti örömét a nem mindennapi versenyben. Ráadásul ne feledjük el, hogy a profik még ennél is többet teljesítenek.

 

Lássuk, milyen veszély leselkedhet ránk felkészülés közben:

  • Hajlamosak vagyunk a nemes cél érdekében túlhajtani magunkat, így nem kerülhetjük el a sérüléseket. A szakértő figyelmeztet, mivel a szív- és érrendszerünk gyorsabban alkalmazkodik a fokozott terheléshez, mint a szalagok, izmok és inak, mindig iktassunk be szünetet.

 

  • Az sem jó, ha túlságosan lazára vesszük az edzést, mert akkor a nagy napra aligha leszünk szellemileg és testileg is felkészültek. Niebauer emlékszik olyan esetre, amikor valaki fogadásból egy hét alatt akart felkészülni a maratoni erőpróbára, s bár ő igyekezett eltántorítani a tervétől (mondván: inkább a jövő évi versenyre készüljön), a kalandvágyó alighanem rajthoz állt.

 

  • Ne hagyjuk, hogy ösztöneink vezéreljenek bennünket, és elhamarkodott döntéseket hozzunk. Sokan akkor kapnak kedvet a versenyzéshez, amikor látják, hogy mások mennyi örömüket lelik a futásban. Csak azt az „apróságot” felejtik el, hogy nekik mennyi munkájuk, idejük és energiájuk van benne…

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.