A pilatest a német Joseph H. Pilates találta fel, aki asztmában, angolkórban és ízületi fájdalmakban szenvedett születése óta. Hogy enyhítsen betegségein, egész életét a sportolásnak, az egészséges életmódnak szentelte. Hódolt a testépítésnek, jógázott, gimnasztikázott, majd bokszolóként és önvédelmisport-oktatóként is dolgozott. Kutatásait önmaga gyógyítása inspirálta.
A pilatest a Man-szigeten kezdte el kialakítani, a programot eredetileg az első világháborúban megsérült katonáknak állította össze – rehabilitációként. A módszert Controllnak nevezte el, s 1926-ban Amerikába költözött, hogy szélesebb körben is népszerűsítse.
Aranyos Veronika a hat fő alapelvről beszélt – fotó: Hivert Daniella
New Yorkban nyitott is egy tornatermet, amely igen hamar közkedvelt lett. Itt a rehabilitáció mellett táncosképzéssel is foglalkozott, ebből adódott, hogy a profi táncosok is hamar felismerték a módszerében rejlő lehetőségeket, főként azt, hogy feszessé teszi az izmokat, és rugalmassá tesz sportsérülések nélkül. Híres színésznők is a pilatest választották alakformáláshoz, például Gwyneth Paltrow vagy Kate Hudson.
„Ez egy olyan mozgás, amely a koncentráción alapul. A gyakorlatok végrehajtása meghatározott légzéssel, megfelelő időtartamig, az erőközpont alkalmazásával történik – foglalta össze Aranyos Veronika a pilates lényegét. – Koncentráció, központosítás, irányítás, légzés, precizitás és áramlás. Ezek a fő alapelvek.”
Koncentráció – vagyis a tudatosság, a figyelem fókuszálása.
Irányítás – kulcsfontosságú rész a kontrollált mozgássorozatok és a légzéskoordináció optimális összehangolása.
Központosítás – az erőközpontból kiinduló mozdulatok.
Légzés – megfelelő légzéstechnikával, megfelelő légzéssel stabilizálható a gerincoszlop. A helyes, tudatos légzés azért fontos, mert ez adja meg a mozgás dinamikáját.
Áramlás – minden mozgásnak saját üteme van, s ezek az ütemek állnak végül össze nagy egésszé.
Precizitás – kevés ismétlésszám, tökéletességre való törekvés.
A koncentráció ahhoz segít hozzá, hogy egységbe kerüljön a test és a lélek, méghozzá az elme lekötése nélkül. A pilates egyfajta átmenetet jelent a keleti és a nyugati mozgáskultúra között.
Ötvözi a jóga hatásmechanizmusát a nyugati, dinamikus mozgásritmikával. Megtalálhatóak benne a tajcsi, valamint a görög és római harci mozdulatok fő elemei is.
A pilatesmozdulatok ugyan nem gyorsak, ám éppen ebben rejlik a „titok”: minden fázist sokáig ki kell tartani, ami nagyon fárasztó tud lenni. A gyakorlatok közben fontos, hogy kellőképpen feszes legyen a fenék, a comb és a has, mivel az erőközpontot a has jelenti, valamint a hát hátsó része, a medence, a far izmai.
Nagyon lényeges, hogy a gyakorlatot végző személy összpontosítson a mély haránthasizomra, a far és a belső comb izmaira, a medencefenék záróizmaira, mivel minden mozdulat innen indul ki, s áramlik a többi izomcsoport felé. Az irányítás tudatosan történik, méghozzá úgy, hogy a köldököt be kell húzni a gerinc felé, az alsó lengőbordákat pedig meg kell emelni.
Fotók: AFP
A feladatok célja, hogy megerősödjenek a mély hasizmok, miközben megtanuljuk a medence és más ízületek stabilizációját, a helyes testtartást, majd később a tudatosan izolált izommozgást.
Figyelnünk kell a mellkas, nyak, fej, medence, vállak helyzetére. Fontos, hogy a fej és a nyak természetes ívét megtartsuk (ehhez hozzásegíthet egy kispárna mint segédeszköz). Ügyelni kell a vállak és a lapockák megfelelő helyzetére is, hogy ne feszüljenek meg a gyakorlatok során. Az ágyéki gerincet és a medencét semleges helyzetben kell tartani, és a felső hátgerinc természetes ívére is figyelni kell a mellkasi bordakosár helyzetét „beigazítva”.
A pilates nagyon hasznos lehet azoknak, akik gerincbántalmakkal küzdenek, hát- és gerincpanaszok, ízületi és reumatikus betegségek esetén. Jó megoldást nyújthat irodai munkát végzőknek, segíthet a kényelmetlen székek, az ülőmunka miatt kialakult helytelen testtartás következményeinek helyrehozásában. Remek rehabilitációs módszer sérülések, műtétek után, és még az élsportolók is használhatják kiegészítő edzésként.
