A maratonfutás a legtöbb kocogó álma, olyanoknak is, akik rövidebb távokat már meglehetős magabiztossággal teljesítenek, de amikor elérik a 42 kilométert, még ha csak a vártnál gyengébb idővel is, mintha új embernek éreznék magukat – hiszen az egyik legszebb kihívást pipálhatják ki a saját kis futóbakancslistájukról.
Maratonfutás előtt persze nem árt lemérni, hol is tartunk. Nem annyira kifinomult megoldás, ha a nagy verseny előtti napon csak úgy önszorgalomból teljesítünk egy „előmaratont”, gondolva, ha pénteken jól ment, miért ne menne ugyanígy szombaton is, de az sem igazán szokott bejönni, ha sprintelünk 4.2 kilométert, majd az időt beszorozva tízzel máris bevéssük a fejünkbe a könnyedén teljesíthető maratoni célt. Van ennél több, sokkal jobb ötlet is, például az alábbi, ami igazán eltökélt, a felkészülést nem elhanyagoló sportolóknak szól.
A felkészülés közepén, a maratoni verseny előtt másfél-két hónappal érdemes egy olyan edzésnapot beiktatni, amelyen teszteljük magunkat a várható időeredmény szempontjából.
Az edzés lényege, hogy fussunk 5 alkalommal 3-3 kilométert egymást után, mégpedig legalább abban a tempóban (de inkább kicsit gyorsabban), amelyben a maratont is szeretnénk teljesíteni. Pihenésképpen háromperces lassabb kocogásokkal töltsük ki a fenti megnyomott szakaszok közötti időt.
A számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy akinek a maratoni célideje a 3 óra 30 perc, az ugye ötperces ezreket fusson, azaz a három kilométereket 15-15 perc alatt teljesítse, és a pihentető kocogás feleljen meg egy hatperces kilométer tempójának.
Így azért le lehet mérni, hol tartunk – ha kényelmesen tudjuk hozni a kívánt időt az edzésen, akkor jó eséllyel és okos felkészüléssel a mintegy kétszer akkora távon sem lesz gond, ám ha az ismétlések egy idő után lassabbak lesznek, akkor érdemes engedni a célidőből.
(a runningmagazine.ca nyomán)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
