Lubics Szilvia: Élveztem a futást!

Oldalunkon vasárnap már ott volt a gyorshír: a háromszoros Spartathlon- és kétszeres Ultrabalaton-győztes Lubics Szilvia a női mezőnyben 16:22 órás teljesítéssel megnyerte a floridai Keys 100-at. A hosszútávfutó most a csupasport.hu-nak nyilatkozott.

Ismét rendhagyó trófeát hozott haza az Egyesült Államokból! Tavaly, a Badwateren övcsatot, míg most a floridai Keys 100 ultrafutóverseny női győzteseként egy hatalmas kagylót kapott.

Amerikában szeretik az ilyen díjakat – mondta a csupasport.hu-nak a Keys 100 távját 16:22:15 óra alatt teljesítő, s ezzel a női mezőnyben első, az abszolút rangsorban pedig Zandy Mangold (16:05:41 óra) mögött második helyet szerző Lubics Szilvia. – Az övcsat amúgy a Keys 100-on is befutóérem, a kagylót külön, győztesként kaptam.

Különleges versenyen van túl, hiszen tucatnál is több szigetre, az azokra bevezető hidakon kellett futni, ráadásul a klíma is szokatlan lehetett: szakadt az eső, majd jött a hőség és a magas páratartalom. Ezek közül melyik jelentett nehézséget?

Már öt nappal a rajt előtt megérkeztem a helyszínre, így volt időm rövid edzésekkel ráhangolódni, szoktatni magam a körülményekhez, és ez is hozzátett valamit ahhoz, hogy a start pillanatában és azután sem volt semmi különös problémám.

A versenyen jó néhány órán át szakadt az eső, volt olyan időszak, amikor harmincnégy Celsius-fok volt, kilencven százaléknál magasabb a páratartalom, de – a kezdeti magasabb pulzusérték után – összességében jól bírtam.

A verseny időeredményeit online lehetett követni, és aszerint „Szilvia Lubics„ stabil tempóban tört a cél felé. Nem volt holtpontja a százhatvan kilométer során?

De, volt! Három szűkebb órán át küzdenem kellett önmagammal, de azért szépen haladtam előre. Akkor arra gondoltam, hogy a hőmérséklet nagyjából a Spartathlont idézi, majd pedig arra, hogy a tajpeji versenyen éppen a monszun időszakban futottam. Ezekkel a kis emlékkockákkal, és persze a férjem, Gyuri biztatása, frissítése mellett túltettem magam a nehézségeken.

A férfi győztes mögött ért célba – és ezzel abszolút második is lett –, ugyanakkor a befutók alapján úgy tűnt, a szervezők eléggé széthúzták a mezőnyt. Volt ennek valami különleges oka?

Nem egyszerre, hanem szakaszosan rajtoltatták el a mezőnyt, ugyanis a verseny a hidak felé vezető részen az autóúton zajlott, azaz a nagy tömeg nem tudott volna együtt mozogni a szűk sávokban. Amúgy érdekes, hogy a futásom során összesen két csapattal találkoztam, egyéni futóval viszont nem, úgyhogy a szervezők módszere bevált: a Keys 100-on nem tapostunk egymás sarkára.

A különleges táv, vagy a különleges helyszín miatt választotta az egyik idei nagy versenyének a Keys 100-at?

Mindkét ok közrejátszott. A végső inspirációt Szitó Ervin beszámolója adta meg, ugyanis egy ultrafutó-találkozón mint többszörös induló beszélt a Keys 100-ról, és ezután – ahogyan Lőw András és Vakhal Norbert is – eldöntöttem, nem a két kiszemelt európai verseny valamelyikén, hanem ezen a floridai ultrafutáson állok rajthoz.

A verseny leírásában szerepelt, hogy nemes célokra történtek felajánlások, az Irma hurrikán pusztítását megszenvedőkön, valamint a daganatos betegséggel küzdők gondjain is enyhíthettek az ultrafutó-versenyen indulók.

Így van, a nevezési díj jótékony célt szolgált. Az Egyesült Államok több versenyén is ez a nemes szokás él, vagyis azok, akik futóként vesznek részt egy-egy nagy viadalon, másokon is segíthetnek.

Ha már Amerika, akkor megkerülhetetlen a kérdés: idén indul a pokoli klímájú Badwateren is?

Idén semmiképpen. Erre az évre a gondtalanabb, eredménykényszertől mentes futásokat terveztem be.

Kétezer-tizennyolcban már négy versenyen indultam – két nagyobb és két „kisebb” viadal van eddig mögöttem – és mindegyiken dobogós voltam. Most, a Keys 100-on végre gyomorproblémák nélkül tudtam végig futni, és ezt annak tudom be, hogy stresszmentesen, a megfelelés terhe nélkül vágtam neki a távnak. Ráadásul jó új tapasztalatokat szerezni, felvértezni magam. Ez a floridai verseny az eső, hőség, magas páratartalom kombinációval is segített abban, hogy még felkészültebben vághassak neki – ha idén nem is – a jövőben akár a Badwaternek is. Most – ha lehet ilyet mondani száz mérföld után – tényleg élveztem a futást.

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Spárta királynője fonott kaláccsal tartotta távol magától a kutyákat
A magyar Jégember mínusz tíz fokban hegynek fel félmeztelenül fut maratonit
Egyetlen futólépés a jókedv felé
Véget ért az Eseményhorizont: Klein Dávid és Suhajda Szilárd külön folytatja
Futóknak a megfelelően összeállított nagysúlyos erőedzés is hasznos lehet

Videók

Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
Sziklamászóból lett bázisugró lőtte a múlt év legmenőbb szelfijét
Az oroszok annyira kemények, hogy néha fürdőruhában síelnek Szibériában

Hegymászás

Gyorsmászás a Dhaulagirin, viszontagságok a Kazbegen és a Csomolungmán
Expedíció a Tofana di Rozes déli falának első megmászása után százhúsz évvel
Siklóernyő-balesetben szilánkosra tört Lengyel Ferenc három csigolyája

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

Vidám téli vakáció a család minden tagjának Ausztria déli tartományában
Varázslatos téli élmények Karintiában, az Alpok vonulatainak déli oldalán
Az osztrák Grand Canyon és más elképesztően szép kirándulóhelyek
Az osztrák Grand Canyon és más szépségek
Kiterjesztett szabályozás síelőknek

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.