Márkus Öcsi: nehezebb lesz a Korinthosz

A főszervező Márkus István a népszerű verseny után beszélt megható és felemelő pillanatokról, örömről és sajnos bánatról is. Az a célja, hogy a Korinthosznak még nagyobb súlya legyen.

– Milyen volt az idei Korinthosz szervezői szempontból?
A változó tényező mindig az időjárás. Az idén kicsit ijesztő volt, hogy a 160-as indulókat már tíz kilométernél eláztatta egy zápor, aztán kora estére még volt két kisebb vihar. Volt olyan futó, aki jeget is kapott. Mi a frissítőpontokon készültünk jéggel, de az ég is beszállt sajnos a hűtésbe. Azért is aggasztott, mert voltak 12 órás stuffpontok, és nem mindegy, milyen körülmények között ácsorognak a kollégák, no meg persze a versenyzők miatt sem mindegy. De a futók is helyén kezelik a versenyt, nagyon jó a viszonyunk velük. Magyar Péter, a Garmin képviselője szerint a rendezvény folyamatos pluszt ad, ami a bankettben csúcsosodik ki.

Örömteli, hogy a verseny vége után is ott maradtak a városban a futók, hogy kicsit újraéljék még egy afterpartyval az eseményeket.

– Mi volt a legnagyobb nehézség idén?
Nyolc olyan frissítőpont van, ami két műszakos, és a második műszak tíz-tizenegy órás: nos, ez logisztikailag és emberileg is nehéz.

A nevezetes szelfi: Maggiola és Szkridon Gellért

– Szakmailag érte bármilyen meglepetést?
Az esélyesek nyertek minden távon. Horváth Renátáról tudtuk, hogy jó futó, de négyen tapasztaltabbak voltak nála, viszont látszott, hogy Reni tehetséges, és megérdemelte a győzelmet. A legcsodálatosabb pillanat ugyanakkor nekem Benes Bea befutója volt, aki 13-14 másodperccel ért be a szintidőn belül. Irgalmatlanul drukkoltunk neki! A rajtnál volt egy megemlékezés, ami miatt kicsit később indult az óra, így csak a chippelés után derült ki, hogy sikerült Beának. Szép pillanat volt, amikor Érsekcsanádon szinte együtt ért be Szkridon Gellért és Enrico Maggiola, majd a pont után megálltak és csináltak egy szelfit arról, amikor Enrico átvette a vezetést Gellérttől. A képen is látszik, hogy mennyire jókedvűen történt a helycsere, sportszerűen és szeretettel fogadták egymást – a fotót még a verseny alatt elküldték a szervezőknek is. Gellért Gálik Ervinnel is készített ilyen fotót, és mesélte, hogy minden szembejövő ismerős futót megölelt, majd ment tovább. És volt egy 160-as befutó is, amelynél a cél előtt az egyik futó utolérte a társát, aki elcsigázva kocogott, de nem előzte meg, hanem alákarolt, bekísérte, és fogta a kezét, hogy a fáradtabb futó idejét mérhessük le először.

– Az imént említette a megemlékezést…
Istenes Nikolettre emlékeztünk a 80-as rajtnál, aki korábban ezen a távon teljesítőnk volt. Sajnos nemrég betegségben fiatalon elhunyt.

– Mennyire vált be, hogy nem engedélyeztek biciklis kíséretet?
Megoszlanak a tapasztalatok. Volt, akit zavart, hogy egyedül kellett mennie, de többen mondták, hogy többre tartják a saját teljesítményüket biciklis kísérő nélkül – csak magukra számíthattak, és nem volt babazsúr.

A győztes dicsérete

Nemrég a 160-as távon győztes Enrico Maggiolával is beszélgettünk, aki elmondta: minden adva van ahhoz, hogy a Korinthosz még fajsúlyosabb verseny, egyfajta magyar Spartathlon legyen.

– Összességében szakmailag sikeres volt a verseny?
A teljesítés aránya jobb, mint amit vártunk, és jobb volt az elmúlt évekhez képest is. Ebben benne van a kedvező időjárás is, és a mezőny felkészülten érkezett.

Aminek igazán örültünk, hogy a férfiaknál és a nőknél is nagyon sokáig valódi verseny volt, több esélyes indult, akik versenyeztek egymással. Nem egyvalaki verte agyon a mezőnyt, hanem hárman-négyen mentek.

– Ha jól tudom, azért panaszkodtak is a futók.
A Sió-töltés sajnos felázott. De megjegyezném, hogy terepfutóknál néha nyakig érő sárban kell „elevezni” egy-egy 15-20 kilométerre levő frissítőasztalig, úgyhogy kicsit másképp kezelem ezeket az információkat.

– Mik lesznek a változások a következő évben?
Lesznek, az biztos, de még csak annyit mondhatok, hogy nem könnyítjük meg a futók dolgát. Az a célom, hogy a Korinthosznak legyen súlya. Elismert teljesítményt jelentsen, és ezt nem szeretnénk ingyen adni.

(nyitó képünkön Márkus Öcsi – fotó: Tumbász Hédi)

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Kis híján elaludt a frissítő állomáson, végül bronzérmet szerzett a 48 órás vb-n
Eszkimó hagyatékból született a harcos kajakpóló
Amit nem érdemes kihagyni: erőnléti edzések a futók számára
Hibázott, de női magyar csúcsot döntött és bronzérmet szerzett a 48 órás vb-n
Arra figyelt, nehogy elájuljon a magabiztos győzelmet hozó Európa-bajnokságon

Videók

Hetvenévesen úgy futotta le a száz métert, hogy leesett a nézők álla
Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon

Hegymászás

A Mount Everest máig megoldatlan százéves rejtélye
Minden férfi szerelmes volt belé, ő viszont csak a hegyekbe: az első nő a K2-n
Varga Csaba az utolsó nyolcezresre indult, amelynek csúcsán még nem álltak magyarok

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.