Mat Hoffman, a BMX Peléje

A Keselyűnek becézett egykori kiválóság több mint száz BMX-trükköt talált fel, és ő repült először tizenöt méteres magasságba a rámpáról. Megzabolázhatatlan bringás, aki szerint a sportág nem az olimpiára való.

Az Extrém Sportok Nemzetközi Fesztiválja (FISE) honlapja tavaly tette közzé a világ valaha volt legjobb BMX-eseinek nevét. A lista élére a 48 éves korábbi amerikai profi versenyző, a kaszkadőröket is próbára tevő vert ramp (nagy félcső) stílusban mindmáig verhetetlen Mat Hoffman került. Olyan nagy neveket előzött meg, mint a sokszoros X Games-bajnok Ryan Nyquist, a BMX szabad stílus egyik megalapítója, Tinker Juarez vagy a vert, a park és a flatland műfajban – egyedülálló módon – ugyanabban az évben egy-egy vb-címet szerző Dennis McCoy. A FISE oldala egyébként nem fukarkodik a dicsérő jelzőkkel. Vagánysága, találékonysága és persze elképesztő tudása miatt a világ talán valaha volt legtechnikásabb labdarúgójához, a brazil Peléhez és az egykori hivatásos amerikai kosárlabdázóhoz, Michael Jordanhez hasonlítja. Nem ok nélkül.

„Hoffman a sportág és a műfaj élő legendája

– állítja Szepesi Tibor szabad stílusú BMX-versenyző, aki nemrég bekerült a honi kerékpáros-szövetség ELIT10 programjába. – Mint a sportágban jártas minden kis srác, én is példaképként tekintettem rá. Nemcsak a trükkjeit próbáltuk ellesni, hanem a róla elnevezett BMX-es videojátékkal is rengeteget szórakoztunk. Kétségtelen, hogy forradalmasította a vert ramp műfajt, aminek hatása a mai napig érezhető.”

Hoffman 1972. január 9-én látta meg a napvilágot az Egyesült Államokban, Edmondban. Emlékei szerint ötéves korában szeretett bele a sportágba, meglehetősen furcsa körülmények között. Éppen a családi ház hátsó kertjében épített ugrató tetején egyensúlyozott bringájával bátyja jelenlétében, amikor testvére egyszer csak elengedte öccse kezét. Hoffmannak még ideje sem volt meglepődni, olyan gyorsan történt minden. Elképesztő magabiztossággal gurult le a rámpán, és szinte tökéletes ugrást hajtott végre. Bár üvöltve kérte számon bátyját amiatt, hogy elengedte a kezét, a következő mondata az volt, hadd csinálja meg a mutatványt még egyszer. Ez volt a pillanat, amely egy életre meghatározta a sorsát.

Első versenyén, amikor a New York-i Madison Square Gardenben megpillantotta az ugratókat, csak ennyit mondott: „Mindenkinél magasabbra fogok repülni”. Ekkor még csak 11 éves volt. Négy évvel később a Ride Magazin azt írta róla, hogy fittyet hány a szabályokra, valamint a korlátokra, és újraértelmezi a nagy félcsöves műfajt.

„Teljesen új kombinációkat talált ki – magyarázza Szepesi Tibor. – Ő volt, aki először csinálta meg félcsőben a szaltó száznyolcvanat, azaz a flairt, ezzel új szintre emelte a BMX-ezést.”

1988-ban, mindössze 16 évesen profi bringás lett, majd 1991-ben, 19 évesen elindította saját vállalkozását, a Hoffman Promotionst, amely a vert ramp és saját arculatának gondozásáért volt felelős. Egy évvel később, 1992-ben bejegyezte az általa tervezett BMX-kerékpárokat és kiegészítőket árusító, mindmáig népszerű Hoffman Bikest. 1995-ben az ESPN sportcsatorna közreműködésével megalapította a Hoffman Sports Associationt, amely az X Games elnevezésű, az extrém sportok tornája néven ismert rendezvényt szervezte.

Hoffman nemcsak az üzleti életben, hanem a BMX-pályán is hamar bizonyította tehetségét. Tizenöt évesen megnyerte a vert ramp-világbajnokságot, tizenhét évesen elsőként a világon két és félszer fordult meg saját tengelye körül félcsőben, majd elengedett kormánnyal is megcsinálta ugyanezt. ’95-ben első lett az X Gamesen a vert ramp műfajban, majd 1999 és 2001 között 15 jelentős versenyen, közöttük tíz vert ramp-világbajnokságon állhatott a dobogó felső fokára. 2001-ben a szó szoros értelmében a világ tetejére repült: a hétméteres negyedcsőből indított ugrása során 15 méter magasra repült a BMX nyergében, és ezzel bekerült a Guiness-rekordok könyvébe. Pályafutása során több mint száz trükköt adott a világnak, így nincs is mit csodálkoznunk azon, hogy 2012-ben bekerült az amerikai BMX Hírességek Csarnokába.

Persze az ugratón elért sikereiért néha súlyos árat kellett fizetnie.

Jóformán nem volt olyan testrésze, amely ne sérült volna meg vagy tört volna el egy-egy szerencsétlen földet érés következtében, és műteni is többször kellett. Számtalanszor előfordult vele, hogy kórházban tért magához, és azt sem tudta, hogyan került oda.

„Ha egyszer befejezem a BMX-ezést, biztos, hogy nem a sérülések miatt teszem – mondta még aktív versenyző korában. – Ha véget vetek a pályafutásomnak, az azért lesz, mert nem tudom leküzdeni a sérülésekkel járó kihívásokat.”

Bár 2005-ben a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) partnerszervezete, a Nemzetközi Szabad Stílusú BMX-szövetség elnökének választották, tisztviselőként mindig törekedett arra, hogy megőrizze a sportág identitását és önállóságát. Három évvel ezelőtt nyílt levélben támadta az UCI-t, amiért be akarta darálni a szabad stílusú BMX-et.

„Hoffman teljesen szembemegy a UCI-jal és az olimpiával – árulja el Szepesi Tibor. – Saját szervezete, a Hoffman Sports Association ellensúlyozni próbálja a nemzetközi szövetség befolyását és hatalmát. Nem érti, hogy a nemzetközi szövetség miért akarja megreformálni a sportágat, továbbá, hogy mi értelme csupán az olimpia keretei közé szorítani a BMX-et. Úgy véli, hogy a szakág neve nem véletlenül freestyle, azaz szabad stílusú, amelyet senkinek sem volna szabad beskatulyáznia.”

Nyitókép: mathoffman.com

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.