Richard Kyle Fox, a National Police Gazette kiadója 1896-ban állítólag tízezer dollárt ajánlott fel annak, aki elsőként evezi át az Atlanti-óceánt. Bár azóta sem bizonyította senki, két norvég származású amerikai, George Harbo és Frank Samuelsen 1896. június 6-án New Yorkból nekivágott az útnak, majd 55 nappal később a Scilly-szigeteknél érték el az európai partokat, ahonnan rögtön tovább is eveztek Le Havre-ig. Ha pénzt nem is kaptak teljesítményükért, egy-egy aranyéremmel gazdagabbak lettek, valamint evezősök sorát indították el Európa és Amerika között. Náluk gyorsabban csak 2010-ben tudták teljesíteni ezt a távolságot.
A következő evezésre 70 évvel később került sor: John Ridgway és Chay Blyth párosa 91 nap alatt teljesítette a távot. Blyth ezt követően is maradt az óceánoknál, de vitorlásra váltott, amellyel elsőként kerülte meg a földet 1971-ben. 1997-ben ő indította útjára az Atlantic Rowing Race-t, amely a Kanári-szigetekről indul, a cél Antigua – a táv 4700 km.
A verseny iránt évről évre nagyobb az érdeklődés, és 2011-től a „Talisker Whisky Atlantic Challenge – The World’s Toughest Row”, vagyis a világ legnehezebb evezősversenye címet viseli. 2015 óta évente rendezik meg a decemberben induló teljesítménytúrát, a legutóbbi vetélkedésre négy egyéni versenyző mellett 34 csapat nevezett.
Magát csak hivatásos kalandornak nevezte az Atlanti-óceánt elsőként egyedül átszelő John Fairfax, aki 1969-ben 180 nap alatt evezte át az óceánt a Kanári-szigetek és Florida között. A fél év alatt megküzdött cápákkal, kiszáradással, hátfájással és vízhólyagokkal is. Volt kísérőhajója, ahonnan mindig kapott friss élelmet, ám végig egyedül evezett, és csak a kísérőhajó orosz matrózhölgye, Szvetlana csókja tudott életet lehelni bele. A sikeres óceánátevezés meghozta a kedvét az újabb kalandokhoz, két évvel később, 1971-ben barátnőjével, Sylvia Cookkal elsőként szelték át a Csendes-óceánt San Francisco és Ausztrália között 361 nap alatt. Ezzel Sylvia Cook lett az első nő, aki átevezte az óceánt.
Ahogy a technika fejlődik, és egyre jobb hajókat terveznek, úgy javulnak az idők is. Samuelsenék 55 napja alatt a leggyorsabbak ma már csaknem oda-vissza tudnák teljesíteni a távot: nekik elég 29-30 nap is, hogy letudják a majdnem 5000 km-t. A leggyorsabb egyéni versenyző a francia Charles Hedrich – akinek a nevéhez sok más nagy teljesítmény (ultrafutóversenyek, a Mount Everest megmászása) is fűződik – 36 nap alatt ért át Dakarból Brazíliába.
Fiatalok és idősek egyaránt szívesen vállalkoznak a táv teljesítésére: 2018-ban az amerikai Oliver Crane 19 éves és 148 napos volt, amikor célba ért, míg a francia Gerard Marie 66 évesen és 323 naposan lett a táv legidősebb egyéni teljesítője. A brit Peter Smith még 74 évesen is hajóba ült, hogy átevezzen az Atlanti-óceánon. 2021 februárjában ért célba a brit Jasmine Harrison, aki 21 évesen a legfiatalabb nő lett az óceánátevezés 125 éves történetében.
MAGYAROK AZ ATLANTI-ÓCEÁNON
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Honfitársainkkal is találkozhatunk az Ocean Rowing Society adatbázisában (ők rögzítenek és hitelesítenek minden óceánátevezést). Első magyarként Hajdú István – az angol Simon Walpole-lal – evezett át az Atlanti-óceánon 2001-ben.
Őket követte az első teljesen magyar egység: Rakonczay Gábor és Pálos Andrea 2007-ben saját tervezésű hajójukon, a Tűzhangyán szelte át 51 nap alatt az Atlanti-óceánt.
10 évvel később Orha József Spartan nevű hajójával az első magyar evezős lett, aki egyedül teljesítette a majdnem 5000 km-t. Kovácsik Levente és Szabó Ádám Norbert párosa 2016-ban 64 nap alatt ért a Kanári-szigetekről Antigua szigetére.
2021-ben Rakonczay Gábor SUP-on szerette volna átevezni az óceánt, ám hat nap után feladta a vállalkozását. Idén pedig újra próbálkozik az átevezéssel, már a Kanári-szigeteknél jár.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
