Szívünk formájából látni, mit sportolunk

Szívünk formájából lehet következtetni, mit sportolunk, és minden kutatás rávilágít, mennyivel egészségesebb egy sportoló szíve egy átlagemberéhez képest.

Ha ránézünk egy élsportolóra, izomzatából jó eséllyel következtethetünk arra, milyen sportot űz. Nemrég kanadai kutatók azt is bizonyították, hogy szívük kinézete és működése is kissé eltér.

Kardiológusok és sporttal foglalkozó tudósok már régóta tisztában vannak vele, hogy a rendszeres mozgás megváltoztatja testünk motorjának kinézetét, ezáltal valószínűleg a működését is. Az versenyzőelit mellett már a rekreációs, hobbisportolók is egyre nagyobb figyelemmel követik a tudomány vívmányait, hiszen motivációjuk elsősorban az egészségmegőrzésből fakad. Változás elsősorban a bal kamrában vehető észre, amely az oxigéndús vért fogadja a tüdőből, és szállítja tovább testünk többi részébe.

A mozgás során – főként, amikor aerob értéken belül történik – ez a kamra különösen nagy igénybevételnek van kitéve, így az atléták szívének ez a része általában nagyobb és erősebb, ezáltal hatékonyabban tud működni: hamarabb és jobban telik meg vérrel, amely ezt követően sokkal gyorsabban halad tovább a testben.

Amikor 2015-ben összehasonlították nyolcvan egészséges férfi versenysportoló – fele-fele részben hosszútávfutók és evezősök – szívét, kiderült, hogy az utóbbi csoportban, amelynek tagjainál az állóképességen kívül a gyorsan kifejtett erő is szerepet kap, a bal kamra izomtömege jóval nagyobb – viszont emiatt a futókénál lomhábban juttatja tovább a vért.

Eddig azonban egyszer sem vizsgálták az úszók szívét a kutatások során, pedig a visszatartott levegő és a vízszintes pozíció mind befolyásolhatja a kardiovaszkuláris működést. A kanadai kutatók kifejezetten világszinten elismert sportolókra fókuszáltak, ők ugyanis hosszú évek óta edzenek célirányosan a versenyszámukra, így szembeötlőbb különbségeket vártak.

Összesen 16-16 futót és úszót vizsgáltak, nőket és férfiakat vegyesen, sprint- és hosszabb távokon versenyzőket egyaránt, arra azonban figyeltek, a kor, a nem és a versenyszám összetétele nagyjából azonos legyen a két csoportnál. A vizsgálatok során megfigyelték a pulzusszámot, vérnyomást, valamint echocardiogrammal a szerv szerkezetét és működését.

Nem okozott meglepetést, hogy a nyugalmi pulzus 50 bpm alatti volt, a futóké egyleheletnyivel alacsonyabb volt átlagosan, mint az úszóké. A bal kamra kissé nagyobb volt, mint amekkora egy átlagos embernél szokott lenni, azonban az atléták szíve még az úszókénál is gyorsabban telt meg vérrel és haladt tovább a szívverésnél.

A kutatásban részt vevő egyik professzor, Jamie Burr hozzátette, ez persze nem jelenti azt, hogy a futók szíve jobban működne.

Mivel az úszók többségükben horizontálisan helyezkednek el sportolás közben, az ő szívüknek nem kell a gravitációval úgy megküzdenie, mint a futókénak, így valószínűleg a testnek kissé másképp kell alkalmazkodnia a terheléshez.

Ezek a vizsgálatok egyelőre nyugalmi helyzetben történtek, az, hogy sportolás közben mi történik a szívvel, egyelőre rejtély. Arra azonban mindegyik kutatás rávilágít, mennyivel egészségesebb egy sportoló szíve egy átlagemberéhez képest – és ehhez nem szükséges az elitkörhöz tartozni, egy hobbisportolónál ugyanígy megfigyelhetők ezek a jótékony változások.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.