Csécsei éve: szendvics dupla hússal

Csécsei Zoltán terepfutóként is próbára tette magát – és nem is vallott szégyent –, a hétvégén pedig már a 24 órás országos bajnokság vár rá.

Ismerős, terepfutóközegben mégis ismeretlen névvel találkozhattak a hétvégi Ultrabalaton Trail résztvevői – mit több, dobogósai – között, hiszen a leghosszabb távon, a Hegyestű Trailen Csécsei Zoltán a második helyet szerezte meg a férfiak mezőnyében, noha eddig jellemzően aszfalton jeleskedett.

„Ahhoz képest, hogy úgy indultam, ez a szezon utolsó, levezető versenye, jó eredményt értem el, ráadásul ettől a sráctól nem szégyen kikapni – mondta a szerda délelőtti kocogása közben Csécsei Zoltán. – Alapvetően a 24 órás országos bajnokságra készültem, majd két nappal az Ultrabalaton Trail előtt bejelentették, hogy elmarad az ob, ezért úgy gondoltam, itt teszem próbára magam. Felhívtam Zelcsényi Miklóst, hogy van-e egy hely nekem, és a pozitív válasz után már mentem is megvásárolni a szükséges felszereléseket. Péntek délután kiderült, hogy mégis lesz 24 órás ob, csak nem Balatonfüreden, hanem Almádiban, akkor azonban már nem akartam visszakozni, főleg, mert rajtszámot, befutószalagot is készítettek nekem, így a kutyaharapás szőrével elv alapján nekivágtam a versenynek.”

Csécsei Zoltán hozzátette, úgy 15 kilométerig tartotta a tempót a későbbi győztes, szlovák bajnok Patrik Milatával – a felvidéki fiatalember a Magas-Tátrában készül ezekre a megméretésekre –, ám utána inkább a saját tempójában futott, nézte a tájat, és azért a második hely is vállalható eredmény…

Útközben még szarvasokkal is találkozott, és bár a Hegyestűre nem kellett felfutni, így is volt csaknem 2200 méter szintkülönbség a versenyen.

„Alacsony, átlagban százharminckilences pulzussal futottam végig a távot, 5:30-as kilométerekkel, és ha azt vesszük, hogy százötven méter emelkedés jelent egy-egy kilométer pluszt, akkor bőven öt percen belüli kilométerekkel teljesítettem az egy híján száztíz kilométert – elemezte egy kicsit a hétvégi versenyt Csécsei Zoltán. Ami a terepfutást illeti, eddig egyszer, öt évvel korábban indult terepviadalon. – Azért én majdnem nyolcvan kiló vagyok, a bokám sem annyira mobil, veszélyesek a sziklás részek, és a szemem is elfáradt, szemüveges is vagyok – tíz órán keresztül ez fárasztó tud lenni.”

Csécsei Zoltán nemrégiben teljesítette az Ultrabalatont, majd a feleségét kísérte a Budapest Maratonon, aztán jött az Ultrabalaton Trail, és még vár rá a 24 órás országos bajnokság – kemény menet, annyi szent!

„Szerencsére jól bírom erővel – jelentette ki a magyar ultrafutóklasszis. – Fontos a jó táplálkozás, a sok keresztedzés – a futás mellett bringázom, úszni járok, szauna, gyógytorna, hengerek, és a gondolataim is ekörül forognak, így is ösztönzöm magamat. Harminchat éves vagyok, közel lehet már a teljesítőképességem határa, szeretném még most kihasználni ezt az erőt és jól teljesíteni, hiszen később már nem biztos, hogy képes leszek rá.”

Ami a hétvégi 24 órás országos bajnokságot illeti, Csécsei Zoltán célja az aranyérem, és szeretné megdönteni a 265 kilométeres egyéni csúcsát.

Az ob lesz az idei negyedik kétszáz kilométer feletti erőpróbája, amire korábban nem volt példa karrierjében.

„Szimmetrikusan alakul az évem, hiszen 24 órás versennyel, a futópados világcsúccsal kezdtem, aztán volt két Ultrabalaton, most pedig ismét 24 órás viadalom lesz, tükrözöm a tavaszomat – jegyezte meg Csécsei Zoltán. – Olyan az évem, mint egy szendvics, dupla hússal a közepén. A szendvics alján lévő zsömle volt a futópados világcsúcs, a ropogósra sült két hús a két Ultrabalaton – jó lett a fűszerezésük is… –, és meglátjuk, milyen lesz a felül lévő zsömle.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.