Kétszázan indultak a Tihany Crosson

Szeptember 26-án, szombaton, sportolásra a legkevésbé ideális időben rendezték meg a terepfutóversenyt, de a körülmények ellenére népszerű volt a bulifutam és a 10.5 kilométeres táv is.

Több kihívással is meg kellett birkózniuk a harmadik alkalommal megrendezett Tihany Cross terepfutó- és nordic walking-verseny résztvevőinek, mert nemcsak a strapás terep, hanem az évszakhoz képest hűvösebb hőmérséklet és az eső is ellenfélnek bizonyult. Ennek ellenére több mint kétszázan vállalták a megméretést, s összesen öt távon, a 4.2 kilométeres bulifutáson, a negyed- és félmaratonin, valamint a 10.5 kilométeres kutyás futáson és nordic walking-versenyen indultak.

A járványügyi helyzetre tekintettel ezúttal elmaradt a tömegrajt. A három nagy táv mezőnye tíz perc különbséggel vágott neki a küzdelemnek, kisebb, nagyjából húsztagú csoportokban. A különleges pályát több kemény emelkedő nehezítette, ám a lélegzetelállító tihanyi és balatoni panoráma alighanem mindenért kárpótolta a résztvevőket.

A legnagyobb érdeklődés a 10.5 kilométeres negyedmaratonit övezte, amelyen csaknem százhúszan indultak, ám a Tihany Cross zászlóshajója ezúttal is a félmaratoni táv volt. A férfiak 21 kilométeres versenyén a szeniorok között (41+) Bősze Boldizsár volt a legeredményesebb, aki a tavalyi Tihany Crosson – ugyanebben az életkori kategóriában – hatodik helyen végzett.

A tavalyi győztes Szekeres Tamás 1 óra 28 perces időeredménnyel állhatott a dobogó felső fokára, idén ehhez 1 óra 43 perc is elegendőnek bizonyult.

„Az idén nehezebbek voltak a körülmények – magyarázta a különbséget Bősze Boldizsár, aki négy éve foglalkozik komolyabban futással. Mint elárulta, egy lovassérülést követően a felépüléshez mozgásra volt szüksége, ezért leporolta futócipőjét, és munka után minden nap futni ment. Egy évvel ezelőtt száraz talajon versenyeztünk, most pedig eső áztatta, technikailag jóval keményebb terepen. Reménykedtem, hogy odaérek a dobogó valamelyik fokára, főként azért, mert ismerem és szeretem ezt a pályát. Alapvetően hosszabb távokat futok, leginkább ötven kilométer felettieket, de a rövidebbeken, mint amilyen a félmaratoni is, sohasem lehet tudni, mi lesz a verseny végkimenetele, mivel mindig akad egy-két fiatal, aki meglepi az »öregeket«. Azt ugyan tudtam, hogy ezt a tempót szeretném majd futni, azt azonban nem, hogy mire lesz elég.”

A szeniorok győztese azt is elárulta, a koronavírus-járvány miatt csak kevés megméretésen tudott részt venni, mert a szezon jóformán az őszre korlátozódott.

„Őszintén szólva nem szeretek nyáron versenyezni, főként a nagy meleg miatt, ezért nagyrészt az őszi futóeseményeken indulok. A Tihany Cross idén a negyedik versenyem volt. A vírus miatti hosszú kihagyás következtében megnőtt az étvágyam, ezért jövő héten részt veszek a Vadlán ultraterepfutó-verseny ötven kilométeres távján, majd két héttel később a Balatonfüred ultramaratonin. Jut tehát még elég kihívás erre az évre.”

A verseny eredményét ide kattintva nézhetjük meg.

Címlapfotó: Tihany Cross/Facebook

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.