Lábujjtörés után újra ultratávokon

Sérülése ellenére Beda Szabolcs remek évet zárt, a Sashegyi Gepárdok futója az Ultrabalatonon és a SPAR Budapest Maratonon is az esélyesek nyomába eredt, s egy ideig tartotta is a tempót.

Beda Szabolcs néhány éve kezdett el ultrázni, az idén mégis nagy fába vágta fejszéjét. A civil életben informatikai területen dolgozó sportember korábban „mindössze” ötven és nyolcvan kilométereket futott, Bogár János azonban nemrég az egyik legígéretesebb ultrafutónak nevezte. Ebben az évben először száz kilométer fölé „merészkedett”, és két jelentős viadalon, az Ultra Tisza-tón és az Ultrabalatonon is neves hazai futók társaságában állhatott fel a dobogóra.

„Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz az ultratáv, de idővel ezt is megszokom – kezdte a 43 esztendős Beda Szabolcs. – A tervem, hogy a közeljövőben egyre több kétszáz kilométer körüli vagy annál hosszabb távú kihívásokon induljak el, és minél hamarabb felnőjek Bódis Tomi és Csécsei Zoli szintjére.”

A sporttal tizenöt éves korában ismerkedett meg, s alig múlt húszéves, amikor teljesítette első Ironman-triatlonversenyét, néhány évvel később pedig harmadik helyet ért el az országos bajnokságon. Később maratoni futó lett, de túl a negyvenen újabb kihívásokra vágyott, ezért úgy döntött, megpróbálkozik az ultrafutással.

Fotó: Bezzegh Krisztián

„Az idén indultam el először hosszabb távú versenyeken. Azt hittem, ha valaki jó hosszútávfutó, ultratávon is megállja a helyét. Az Ultra Tisza-tó előtt úgy gondoltam, mivel hosszabb a táv, jócskán elég, ha kicsit lassabban futok, mint egy maratonin, és minden rendben lesz. A valóság azonban, hogy az első ötven-hatvan kilométer után szinte a semmiből jött egy holtpont, és úgy éreztem, mintha kiszívták volna a maradék energiám. Szerencsére végeztem egy kis frissítést, és életre keltem, de már nem tudtam felvenni az eredeti tempót. Jóllehet a végére lelassultam, különösebb nehézségek nélkül értem célba, ellentétben az Ultrabalatonnal, amelyen nemcsak elfáradtam a végére, hanem az izmaim is elmerevedtek, és százötven kilométer után valósággal fájdalmassá vált a futás.”

A remek versenyző a júliusi Ultra Tisza-tón másodikként ért célba, csupán Csécsei Zoltán előzte meg, míg az októberi Ultrabalatonon – Bódis Tamás és Csécsei Zoltán mögött – a dobogó harmadik fokára állhatott fel.

„Az Ultra Tisza-tót nyár közepén tartották meg, s bár nagyon jól bírom a meleget, a verseny némiképp kifogott rajtam, ami a tapasztalatlanságomnak is betudható. Lehet, nem megfelelően végeztem a frissítést, mert – bár mindent előre megterveztem – több holtponttal is meg kellett birkóznom. De az ilyen esetekből tanulhatunk a legtöbbet.

Az Ultrabalatonnak úgy vágtam neki, hogy nagylábujjtörés miatt jóformán az egész augusztust ki kellett hagynom.

A versenyen szinte ideálisak voltak az időjárási körülmények, a frissítések is jobban sikerültek, inkább a táv fogott ki rajtam. Könnyen lehet, hogy kissé elfutottam magam. Az elején még tartottam a lépést Bódissal és Csécseivel, sőt Badacsonynál utol is értem Zolit. Ekkor kezdtem elfáradni, leszakadtam, és már nem bírtam felvenni vele a küzdelmet. Bódis Tomi egyébként a klubomban csapattársam, s bár sokszor nem együtt edzünk, jól ismerjük egymást, barátok vagyunk, kizárólag jó értelemben rivalizálunk egymással.”

Beda Szabolcs idei eredményei a jelentősebb futóversenyeken

Spuri Balaton Szupermaraton (196 kilométer): 1. hely, 13:02:08
Ultra Tisza-tó (126 kilométer): 2. hely, 10:12:48
Ultrabalaton (222 kilométer): 3. hely, 21:23:10
Spar Budapest Maraton Fesztivál (42 kilométer): 56. hely, 3:00:46

Mindezek tükrében akár csalódásként is értékelhetnénk Beda Szabolcs 56. helyezését a Spar Maratonon, ám a versenyző másképpen látja.

„Az időeredményemet nagyban befolyásolta, hogy egy héttel korábban részt vettem az Ultrabalatonon. Ennek tudatában nem tűztem ki magam elé nagyobb célt. Az elsődleges tervem volt, hogy teljesítsem a távot, továbbá kíváncsi voltam, mire vagyok képes a maratoni távon egy héttel az ultraverseny után. Edzésnek sem volt utolsó. A három óra körüli időeredményemmel elégedett vagyok, mert még a lábamban hordoztam az Ultrabalaton nyomait. Persze nem minden Spar Maratonon volt ez így, hiszen két évvel ezelőtt abszolútban harmadik lettem Csere Gáspár és Jenkei Péter mögött. Ha nem az Ultrabalatonról »érkeztem volna«, jó eséllyel a harmadik és a hatodik hely között végzek.”

Csécsei Zoltán nyomában. Fotó: Bezzegh Krisztián

Jóllehet, az idén itthon még lesz néhány jelentősebb ultrafutóverseny, a regeneráció ütemétől függően csak néhányon szeretne részt venni.

„Elsődleges célom, hogy megtanuljak stabilan versenyezni az ultratávokon. Jó lenne jelentősebb holtpontok és fáradtság nélkül teljesítenem az ilyen kihívásokat, és közben minél többször a dobogón szeretnék végezni. Hosszú távú terveim között szerepel a görögországi Spartathlon, ám nem biztos, hogy már jövőre elindulok – ha egyáltalán megrendezik. A külföldi futók közül Scott Jurek eredményei ösztökélnek leginkább, talán ő az utóbbi évtizedek, ha nem minden idők legjobb ultrafutója. A magyar ultrafutók közül természetesen az élő legenda, Bogár János a példaképem.”

Az év rangos hazai futóversenyinek végeredményét az alábbi linkekre kattintva találják meg: Spuri Balaton Szupermaraton, Ultra Tisza-tó, Ultrabalaton, Spar Budapest Maraton.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.