Hegymászólegendák

Erőss Zsolt legnagyobb bravúrja

Erőss Zsolt 1999-ben járt első nyolcezresén, a pakisztáni Nanga Parbaton, szólómászása még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számított. Még úgy is, hogy nem volt csúcsengedélye.

Az Erdélyben, Csíkszeredán született Erőss Zsolt 1992-ben kapott magyar állampolgárságot, és néhány éven belül máris szép eredményeket ért el a magashegyekben. 1991 és 1994 között megmászta az egykori Szovjetunió öt legmagasabb, 7000 méter feletti hegycsúcsát, amiért megkapta – mindeddig egyedüli magyarként – a „hópárduc” címet.

A következő évben jutott el először a Himalájába, Ozsváth Attilával kis híján feljutottak a pakisztáni Ogre csúcsra, majd 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest-expedíciónak, a legmagasabb pontot azonban senkinek sem sikerült elérnie.

Hegymászóképességeit jól mutatják, hogy bérelt helye volt ezekben és az ezt követő magyar szervezésű expedíciókban is, de az első, nemzetközi szinten is nagy dobására 1999-ig várni kellett, amikor négytagú csapattal a 8126 méter magas Nanga Parbatot vette célba Pakisztánban.

Az Erőssön kívül Mécs Lászlóból, Földes Andrásból és Dely Péterből álló, 1999 júliusában induló vállalkozás előtt az volt a legfőbb akadály, hogy nem volt pénzük sem csúcsengedélyre, sem serpákra, sem felszerelésre, így hetekig egy ajándékba kapott sátorponyva alatt táboroztak, az időt pedig kis mennyiségű élelmiszerrel húzták ki.

Az egész egyébként egy sima trekkingtúrának indult, a csapat mind a négy tagja – első magyarokként – fel is jutott a 6606 méter magas Ganalóra, mielőtt a Nanga Parbat felé fordultak volna – bár ezt leginkább Erőss Zsolt erőltette, akinek régi álma volt feljutni a hegyre.

„Bár mindannyiunkat érdekelt, valójában Zsolt ötlete volt, mert kíváncsi volt a Messner-útvonalra – mesélte a Csupasportnak adott interjújában Mécs László. – Kalandos volt a vállalkozás, de beárnyékolta, hogy állandóan bujkálnunk kellett a hatóságok elől, ezért nem tudtunk megfelelően akklimatizálódni sem.”

Több jól szervezett expedíció is tartózkodott a hegy lábánál, amelyek az északi normál úton, a Kinshofer-úton igyekeztek feljutni. Nem úgy Erőss, aki sátor és kötél nélkül egy bravúros szólómászást végrehajtva új útvonalon, a Diamir-fal Messner-útjának variánsán érte el a csúcsot július 18-án, a hegy 173. megmászójaként (a fenti képen).

A Nanga a nehezen megmászható hegyek közé tartozik, és Erőssnek is akadtak problémái. Sőt kis híján végzetes baleset érte, mert nemcsak eltévedt, de gleccserhasadékba zuhant, később pedig egy lavina is elsodorta. Tíz kilót fogyott az expedíció alatt, és fagyási sérüléseket szenvedett a lábujjain.

„A környék egyébként is rossz volt, tíz évvel később a terroristák itt öltek meg hegymászókat és turistákat, és nekünk is voltak kalandjaink a helyiekkel. Utána volt bennem egy kis kudarcérzés is, hiszen végül csak Zsolt kísérelte meg a csúcs elérését, igaz, két kisebb hegyet azért mi is megmásztunk” – emlékezett vissza Mécs.

Erőss Zsolt ezután fordult végleg a Himalája nyolcezresei felé, és 2002-ben ő lett az első magyar állampolgár, aki feljutott a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everest 8850 méter magas csúcsára. De bravúros Nanga Parbat-mászását évekig titkolnia kellett, hiszen csúcsengedély nélkül jutott fel, ami miatt akár ki is tilthatták volna a Karakorumból.

ERŐSS ZSOLT NYOLCEZRESEI
1999 – Nanga Parbat (8126 m)
2002 – Mount Everest (8850 m)
2003 – Gasherbrum II (8035 m)
2006 – Dhaulagiri (8167 m)
2007 – Gasherbrum I (8080 m)
2007 – Broad Peak (8051 m)
2008 – Makalu (8485 m)
2009 – Manaszlu (8163 m)
2011 – Lhoce (8516 m)
2013 – Kancsendzönga (8586 m)

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.