Pörög a bringaforgalom-számláló

A koronavírus-járvány alatt sokan ültek kerékpárra Magyarországon, sőt többen, mint bármikor máskor. Új időszámítás kezdődik, vagy csak pillanatnyi fellángolás volt a kényszerhelyzetben?

Furcsa kimondanunk, de a járványügyi helyzetnek kedvező hatásai is vannak. Az egyik legnagyobb hazai biciklis szakportálon, a bikemag.hu-n megjelent írásból tudjuk, a kerékpárosforgalom-számlálók szerint májusban megsokszorozódott a fővárosban bringázók száma, különös tekintettel a belváros egyes részeire. Az örömteli hír kapcsán megfogalmazódott bennünk a kérdés: vajon ideig-óráig tart a hazai lakosság lelkesedése, vagy új időszámítás kezdődött?

„Túl korai lenne most megválaszolni a kérdést – mondta Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője és elnökhelyettese. – Fontos, hogy még több helyet adjunk azoknak, akik kerékpárral szeretnének közlekedni a jövőben. Ha a tömegközlekedés helyett az autót választjuk, előbb-utóbb biztos, hogy beláthatatlan következményekkel kell számolnunk. A kétezertizennyolcban végzett országos reprezentatív kutatásunkból kiderül, hogy az emberek túlnyomó többsége megteheti, hogy bringára üljön. Ám ennél is fontosabb, hogy a megkérdezettek háromnegyede azt mondta, szívesen ülne kétkerekűre, ha javulnának a körülmények.

Úgy tűnik, nálunk is egyre nagyobb az emberek kerékpározási hajlandósága, és a koronavírus-járvány idején tényleg többen ültek biciklire.

De visszatérve az eredeti kérdésre, nagyon sok mindentől függ, hogy a járvány elmúltával fenntarthatjuk-e a bringázók jelenlegi létszámát. Óriási siker lenne, ha esetleg még több embert tudnánk rávenni, hogy üljön nyeregbe.”

Tagadhatatlan, a megcsappanó autóforgalom egyelőre a kerékpározás malmára hajtja a vizet, hiszen sokan bátorodtak fel, és ültek biciklire. Halász Áron hangsúlyozta, sokan azért nem járnak két keréken a nagyobb városokban, kiváltképpen Budapesten, mert a nagy forgalomban nem érzik magukat biztonságban, tartanak az autósoktól, illetve nincs elég helyük közlekedni. Ennek ellenére van okunk reménykedni.

„Itthon is egyre többen nyitottak a kerékpározásra, főként a nagyobb városokban – aminek megvannak a gyökerei.

Kevesen tudják, hogy az ezerkilencszázharmincas években Budapesten annyian ültek nyeregben, mint amennyien most Koppenhágában, csak a tiltások és az autózás előtérbe helyezése miatt visszaszorult a bringahasználat.

Reménykedésre adhat okot, hogy vidéken most is nagy a napi szinten kerekezők száma, főként kisebb távok megtételére választják a bringát. Azt látjuk tehát, hogy akár többen is kerékpárra ülnének, ha meglenne hozzá a megfelelő környezet és infrastruktúra.”

Halász Áron elárulta, az autósok „puhításában” is értek el sikereket. Úgy véli, számos sofőr átülne biciklire, ha erre megfelelőek lennének a körülmények. A szervezet Együtt közlekedünk kampánya pontosan azt szeretné elérni, hogy közelebb hozza egymáshoz az autósokat és a bringásokat. Mint mondja, a közlekedők nem gyalogosokból, biciklisekből és autósokból állnak, hanem emberekből, akik a célnak megfelelően szívesen váltogatják a közlekedési eszközöket – feltéve, hogy már jól ismerik a másik szempontjait.

 

 

„A rendszerváltást követően kezdtem el kerékpározni Budapesten, akkor még valódi dzsungelharcot folytattunk az autósokkal. Néhány tíz évvel ezelőtt csak kevesen ültek nyeregbe, a bringázás inkább szubkulturális jelenségnek számított. Az autósok nem igazán szerettek bennünket, ám azóta sokat javult a helyzet. Számos olyan kerékpárút található Budapesten, amely a járdán vezet – ilyen például a Bajcsy-Zsilinszky út. Korábban az autósok kevésbé figyeltek, hogy a kereszteződésekben elsőbbséget adjanak a kerékpárosoknak, és számtalanszor »ránk fordultak«. Ma már ők is sokkal együttműködőbbek, és jobban odafigyelnek a közúti csomópontoknál.”

A kerékpározás terjedésének azonban más feltételei is vannak. Halász Áron szilárdan vallja, el kell oszlatniuk a bringázással kapcsolatos tévhiteket, továbbá meg kell győzniük az embereket, hogy a munkába járás kerékpárral nem ördögtől való. Ezenfelül sokan nem ismerik a biciklizés és a tömegközlekedés ötvözésében rejlő lehetőségeket.

Ám talán ennél is fontosabb, hogy egyre több nyugat-európai ország kormánya nyújt anyagi támogatást a kerékpárt használóknak, valamint a biciklizést pártfogoló munkahelyeknek.

„Szerencsére a magyar kormány is mutat hajlandóságot a kerékpározás ösztönzésére és népszerűsítésére, főként amióta Révész Máriusz az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Évek óta segíti a különböző kampányainkat, de mi is számos, a honi kerékpározás jobbítását célzó javaslatot tettünk már le az asztalára. Számos remek hazai fejlesztésnek vagyunk ötletgazdái, és őszintén remélem, jövő ilyenkor újabb eredményekről is beszámolhatok. Többek között szeretnénk, ha több lenne a kerékpársáv nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is, emelkedne a bringázók száma, és a nők is nagyobb kedvvel ülnének két kerékre.”

Fotók: shutterstock

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.