Így olvassunk profin túratérképet!

A legtöbb túrázónak akadt már a kezébe térkép, de a jelek ismerete és a megfelelő tájolás nélkül nem biztos, hogy megfelelően használta. Segítünk, mit és hogyan kell nézni, hogy ne tévedjünk el.

Aki sűrűn kirándul, és szeretné magát bebiztosítani minden eshetőségre, gyakran vásárol magának papír túratérképet az adott hegységről. Az ára elfogadható, a mérete összehajtogatva meglehetősen kicsi, és ha elbizonytalanodnánk, merre is járunk, könnyen kisegíthet minket a bajból. Persze nem árt, ha tudjuk használni. Az alábbiakban elsősorban kezdő térképolvasóknak kívánunk segíteni.

Kezdjük azzal, hogy ha már van otthon egy régebbi kiadású térképünk, használhatjuk-e azt, vagy érdemes lecserélnünk egy frissebbre?

„Egy-egy turistatérkép új kiadására általában egy-három évente kerül sor.

A sűrűbb turistaút-hálózatú területek, tájegységek térképeiből gyakrabban, míg a ritkább turistaút-hálózatúak térképeiből ritkábban jelenik meg újabb kiadás – tájékoztatott Rakk Gyula térképész. – Napjainkban a természetjáró-infrastruktúra gyorsan változik: új utak jönnek létre, régiek szűnnek meg, pihenőhelyek, kilátók, szálláshelyek és egyéb létesítmények épülnek, sokszor a régebbi objektumok átalakításával vagy azok megszűnésével. A naprakészség a papíralapú, nyomtatott turistatérképek esetében is jogos elvárás, tehát egy újabb kiadású, lelkiismeretesen helyszínelt térkép mindenképpen közelebb áll a valóság ábrázolásához, mint valamelyik régebbi kiadás.”

Ha beszereztük a megfelelő turistatérképet, már csak meg kell tanulnunk használni. Rakk Gyula szerint a biztonságos tájékozódás alapvető feltétele a térkép tájolása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy térképünket az „észak” jel, a fokhálózat vagy az észak-déli irányú koordináta-hálózat segítségével „beforgatjuk” az északi (észak-déli) irányba, azaz „tájoljuk”.

„Ehhez persze először a terepen meg kell határozni az északi irányt: ez történhet iránytűvel, tájolóval vagy olyan globális helymeghatározásra alkalmas eszközökkel, amelyek tartalmaznak beépített, elektronikus, két- vagy háromtengelyű iránytűt, például okostelefonnal vagy szabadidős GPS készülékkel.

Olyan térképpel tájékozódni, amely nincs helyesen az északi irányba tájolva, nagyon nehéz: ilyenkor az abszolút térképi irányok eltérnek a terepi, valós irányoktól.”

A turistatérképeken általában fel van tüntetve a méretezés (pl. 1:40 000, 1 km = 2.5 cm), a térkép jelkulcsi elemeinek magyarázatára szolgáló fontosabb jeleket, valamint műszaki jellegű és kiegészítő, magyarázó jellegű információkat is tartalmaznak. Ilyenek a főtérkép és a melléktérképek méretarányai, a vonalas aránymértékek és a lejtőalapmértékek. Ez utóbbi a lejtőmeredekség matematikai meghatározására szolgál.

„A turistatérképeken a térképi tartalom két részre bontható. Egyrészt a céltematikára, azaz a természetjárással, turizmussal, vendéglátással kapcsolatos elemekre és objektumokra, valamint az ezek között kapcsolatot teremtő közlekedési hálózatra. Másrészt a háttértematikára, amely a térkép topográfiai alapja. Ide tartozik a síkrajz, a vízrajz és a domborzatrajz. A piktogramok többsége szerepel a jelmagyarázatban, amelyek mégsem, azok az általános topográfiai jelkulcs részei, így a háttértematikához tartoznak. Ezen jelek megjelenése viszont annyira egyértelmű, általánosan elfogadott, hogy a jelmagyarázatban történő szerepeltetésük nélkül is viszonylag könnyen értelmezhetők.”

Természetesen a térképen látható színek is fontos jelentést hordoznak. A síkrajz tekintetében a fehér a szántót, a sárga a gyümölcsöst vagy szőlőt, a halványzöld a tisztást, rétet, legelőt, míg a zöld az erdőt jelöli. Domborzatábrázolás tekintetében a szintvonalas domborzatábrázolást úgynevezett domborzatárnyékolás egészíti ki a turistatérképek egy részénél.

„Ennek lényege, hogy a domborzatot egy adott pontból megvilágítva láthatóvá válnak a fény felőli oldalak és a fénnyel ellentétes, árnyékos oldalak lejtői – magyarázza Rakk Gyula. – Ha ez a szürkefokozatú »árnyék« világos, akkor a lejtő a fénysugárra közel merőleges helyzetben van, tehát a fény felőli oldalra esik. Ha az »árnyék« már nem világos, hanem egyre sötétebb, akkor a lejtőt a fénysugár már nem merőlegesen, hanem ettől eltérő beesési szög alatt éri, azaz a lejtő takarásban, árnyékban van. Minél inkább takarásban van a lejtő, azaz minél inkább eltér a fénysugár beesési szöge a merőleges iránytól, annál inkább sötétebb lesz ez a szürke szín.”

A turistatérképre ránézve felvetődhet még kérdésként, hogy mit jelölnek az egymáshoz közel lévő hullámos vonalazások egy hegységnél, illetve a vonalak egymástól lévő távolsága?

„Az optimális méretarányú turistatérképek domborzatrajzát általában szintvonalas domborzatábrázolással valósítják meg, gyakran domborzatárnyékolással kiegészítve.

A szintvonal a domborzat azonos magasságú pontjait összekötő, önmagába visszatérő, folytonos görbe vonal. Egy ilyen szintvonal tehát a domborzat vízszintes síkmetszetét adja egy konkrét magasságon. Adott alapszintköz – amely tetszőleges érték lehet, de turistatérképek esetén jellemzően az öt, tíz, valamint húsz méter van használatban, és a szintvonalak egymáshoz képesti magassági különbségeit jelenti, állandó érték – esetén szintvonalakkal szépen kirajzolhatók a domborzat nagy- és kisformái.”

Természetesen a papíralapú turistatérképek mellett is vannak megoldások a navigációra. Rakk Gyula elmondása szerint a magyarországi turistaút-hálózat és a természetjáró-infrastruktúra önkéntes feltérképezése a 2000-es évek elején a globális helymeghatározó rendszerek (GPS) elterjedésével kezdődött, és a turistautak.hu nevű projekt, közösség, honlap köré szerveződött. A turistautak.hu mellett a 2010-es években jelent meg az OpenStreetMap szabadon szerkeszthető és terjeszthető GIS (vektoros alapú, adatbázisháttérrel működő) alkalmazás. E rendszer adataiból szintén készülnek okostelefonok, szabadidős GPS-ek és egyéb navigációs eszközök számára térképek. Ez utóbbi az openmaps.eu közösségének köszönhető.

„Ezen adatbázisok részletessége a rendszer adatainak helyességétől, mennyiségétől és a térképi kimenetek minőségétől függ. A mai eszközökre mind a turistautak.hu, mind az openmaps.eu közössége által készített térképi kimenetek, térképek feltelepíthetők: legfeljebb egy térképkezelő segédprogramra – például Locus Free vagy Locus Pro – van szükség. Kézi, szabadidős GPS-ek esetében még erre sincs, mert ezek a készülékek tartalmazzák a »térképek kezelése« funkciót.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.