Az ötlet dr. Strömpl Gábor fejéből pattant ki 1929-ben, aki az egyes hegységi fővonalak összekapcsolásával olyan hosszú utat akart teremteni, amely a Bükktől a Bakonyig húzódik – magába foglalva az ország turisztikai gyöngyszemeit –, vagy azt meghosszabbítva a trianoni határokig. Bár az útvonal létrejöttét többször hátráltatták a tilos területek (magán- és vadászterületek, amelyek miatt a csatlakozási pontokat változtatni kellett), végül sikerült megvalósítani a terveket, a háború után pedig lehetőség nyílt, hogy az útvonal még jobban hasonlítson az eredeti elképzelésekhez. Az OKT végpontjai persze folyamatosan változtak, s olykor a természet mellett a politika is közbeszólt: az ország nyugati csücskében található Írott-kő a határzár miatt nem lehetett része az útvonalnak.
FILMES SEGÍTSÉG. A határzár eltűnésével aztán megoldódott a probléma, a túra népszerűsége pedig a Rockenbauer Pál által készített „Másfél millió lépés Magyarországon” című dokumentum sorozat következtében rohamosan növekedett az 1980-as években. A műsor hatalmas szerepet játszott az újabb kék szakaszok létrejöttében. Az 1989-ben átadott Dél-dunántúli Kéktúrát az 1996-ban létrejött (az államalapítás 1100. évfordulójára elkészült) Alföldi Kéktúra követte, s ezzel a két szakasszal teljessé vált az egész országot behálózó Kéktúra-útvonal.
A természet persze folyamatosan alakítja az útvonalat (pl. árvíz esetén új nyomvonalat kell készíteni), emellett az egyre több helyen kiépített asztfaltút is változtatja egyes tájak látképét.
A HAGYOMÁNY SZEREPE. A térképet böngészve feltűnő, hogy míg az OKT-n viszonylag rövidebbre tagozódva követik egymást a szakaszok, a Dél-Dunántúlon és az Alföldön más a helyzet. Olykor tizennyolc, máskor hetvenegy kilométeres a szakasz, ám a felosztás mögött nem a megyehatárok vagy a tájegységek tudatos elválasztása áll, sokkal inkább a korabeli pecsételőrendszer adta lehetőségek, valamint a hagyomány.
Az Országos Kékkör bejárásával kapcsolatban haladási irány sem létezik, a túrázó szabadon választhatja meg, honnan indítja a barangolást, ám az időjárási viszonyokat nem árt figyelembe venni. Természetesen novemberben is neki lehet vágni az Alföldi Kéktúrának, de nem valószínű, hogy az esős, saras táj ugyanazt az élményt nyújtja, mint a napfényes, pacsirtaszótól hangos, kivirágzó Alföld.
És ha már a túrázás… Az Országos Kékkörön jelenleg 267 érintőponton 368 pecsételőhely üzemel, a túrázók pedig a pecsételőfüzetbe gyűjthetik a bélyegeket, amelyben 42 túraszakaszra van lebontva a Kékkör. A füzetben található szakaszok felosztásának magyarázata szintén egyszerű: a kezdeteknél így határozták meg, azóta pedig nem változtattak rajta. Más területen viszont módosították a rendszert, ha nincs lehetőség pecsételésre, a helyszínen készült fénykép is elegendő az igazoláshoz, s nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben digitális úton, QR-kód segítségével is lehet majd pecsétet szerezni. Fontos hangsúlyozni, hogy a túrát 1961 óta igazgató MTSZ számára nagyon fontos a hagyomány tisztelete, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a fiatalabb generáció megnyerése érdekében haladni kell a korral. Arról nem is beszélve, hogy a pecsételőhelyek már jó ideje nincsenek biztonságban: ami mozdítható (leláncolt pecsételődoboz, pecsét, gumibélyegző), az sajnos el is mozdul.
KIÉPÜLT HÁLÓZAT. A rongálásokat is nehéz kivédeni (olykor a padokat is elfűrészelik), ugyanakkor az MTSZ arra törekszik, hogy a túra teljesítéséhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon.
Az OKK szakaszaira ellenőrző-karbantartó rangerhálózat létesült, így az útvonalak biztonságosan végigjárhatók (legfeljebb egy-két kutya ugatja meg vehemensebben az embert), valamint szerte az országban színvonalas pihenőhelyek, hidak, kilátóhelyek, esőbeállók épültek (a távlati cél, hogy harminc kilométerenként legyen szálláshely), turistaházakat újítottak fel, s kiépült egy szolgáltatóhálózat is több mint 300 végponttal.
Pirostúrának indult
Az OKT útvonalát eredetileg piros színnel jelölték volna, de mivel a tervezett nyomvonal több kisebb szakaszát – a Cserhátban pedig csaknem 100 kilométert – korábban kék színnel jeleztek, a szövetség az átfestés helyett a kék szín mellett döntött.
Csibész települések
Míg a túra kialakításának kezdetén többször is akadályokba ütközött az útvonal engedélyeztetése, az utóbbi időben éppen az ellenkezője okoz gondokat. A túra népszerűsége miatt több település is szeretné magához vonzani a túrázókat, így megesik, hogy megszüntetik a régi nyomvonalat, és a saját településük irányába festik fel az újat.
(Megjelent a Túrázás magazinban 2016-ban.)
