Mi teszi kiemelkedő sportemberekké az F1-es pilótákat?

Bár két hónapon keresztül nem ülnek autóba, ezalatt sem lazítás az életük, kőkemény edzésmunka kell ahhoz, hogy helytálljanak.

A Formula–1-es idény decemberben véget ért, a pilóták a február végén induló tesztelésig nem ülnek autóba. Aki azt gondolja, hogy ez a két hónap kizárólag a kikapcsolódás és lazítás ideje, téved. Biztosak lehetünk benne, hogy a napokban kivétel nélkül az összes versenyző kőkemény edzésmunkának látott neki, hogy fitten várja a 2022-es idényt.

Bár a Formula–1-es pilóták „csak” ülnek az autóban, igenis muszáj dolgozniuk, hogy testüket a lehető legjobb formába hozzák, és úgy is tartsák az év során. Manapság már kiemelkedő sportolói tulajdonságok nélkül senki sem lehet a sorozat szereplője.

Egyrészt szükségük van izomerőre, hogy autóikat a gyorsításkor, fékezéskor és kanyarodáskor rájuk ható erők mellett is pontosan tudják irányítani, erős izomzatuk megvédi a csontjaikat (elsősorban a gerincoszlopot és a bordákat) az olykor 5-6 G erőhatásoktól, ami menet közben éri őket. A kar és láb mellett kiemelten fontos a hát-, mell- és nyakizom jó erőben tartása, kanyarodáskor nem ritkán 35-40 kilogrammosnak érzi a fejét a pilóta.

Ezeket az erőhatásokat egy átlagember egy-két percig is nagyon nehezen viselné el, de nekik másfél-két órás versenyen kell a legmagasabb szinten teljesíteniük.

A balesetek során ható erőkről nem is beszéltünk, pedig versenyhétvégénként egy-két falnak csapódás biztosra vehető, mégis nagyon ritkán szenved csonttörést a versenyző. Ez az egyre biztonságosabb autók és biztonsági intézkedések, védőkorlátok mellett a pilóták edzettségének is köszönhető.

Fontos a kardioedzés, az F1-es versenyzők fittségét mutatja, hogy nyugalmi állapotban percenként mindössze 40-et ver a szívük, de versenyzés közben ez 160-180-ra is emelkedik, sőt elérheti a 200-at. És ezt a rugalmasságot szintén több mint egy órán át kell elviselniük, a verseny alatt normál esetben nincs félidő vagy pihenő, akár 1200 alkalommal kell a fékre, illetve a gázpedálra lépni 80 kilogrammnak megfelelő erővel, a test ráadásul extrém időjárási körülmények között 50-70 fokos pilótafülkébe van zárva, jelentős a folyadékveszteség.

A versenyzők testtömegüktől függően korábban 5-6 kilogrammot fogytak egy futam alatt, de ez az érték a tudatos edzésmunkának, a rendkívüli fittségnek és a rendszeres folyadékpótlásnak köszönhetően napjainkra 3-4 kilogrammra csökkent.

S miközben a versenyzőnek erősnek és kitartónak kell lennie, a lehető legalacsonyabb testsúllyal kell autóba ülnie. Hiába szabtak meg minimális súlyt a szabályokban, az autó akkor a leghatékonyabb, ha a benne helyet foglaló pilóta tömege a lehető legalacsonyabb, és az így nyert kilókat az autó megfelelő kiegyensúlyozására a mérnökök tetszés szerint oszthatják el a jármű különböző pontjain.

A mentális felkészültséget sem becsülhetjük le, sőt! Az autókat az összes F1-ig jutó versenyző el tudja vezetni, de más a célig eljutni és más megnyerni egy futamot vagy a világbajnokságot.

A folyamatos koncentráció mellett mindig szükség van a lelkierőre, amivel el lehet viselni a versenyzőkre nehezedő nyomást, az állandó szócsatákat és egyéb politikai küzdelmeket.

A megfelelő pillanatban higgadtnak kell maradni, a másikban pedig támadni, kihasználni a másik megingásait.

Erre is tudatosan készülnek, a téli és idényközi edzésmunka nemcsak a test, hanem a lélek formában tartását is célozza. A futás, kerékpározás és konditermi edzés mellett szinte az összes versenyző felkészüléséhez hozzátartozik a jóga, valamint olyan szabadidős sporttevékenység, amely kitisztítja a fejüket és felkészíti őket a mentális megpróbáltatásokra.

Az 1980-as évekig is mindenki tisztában volt a fittség fontosságával, de a minden részletre kiterjedő tudatos edzésmunkát Ayrton Senna és Alain Prost kezdte el hangsúlyozni, és Michael Schumacher emelte még magasabb szintre. Ma már minden pilótával külön személyi edző foglalkozik, kidolgozva a részleteket a napi edzésmunkától az étrendig.

A következő hetekben külön cikkben térünk ki az F1-es pilóták napi edzésprogramjára és étrendjére is.

Fotók: AFP

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Még, hogy nem lehet hegynek felfele snowboardozni – csak helikopter kell hozzá!
Az Országos Kéktúra útvonalát is érinti a decemberben átadott Bátor tanösvény
Korok Fatima célja uszony nélküli kategóriában a 74 méteres mélység elérése
Maráz Zsuzsanna: a hosszú távok hőse, aki nem is akart ultrafutó lenni
Bódis Tamás mellett gyorsabb, hatékonyabb és szebb lett a futása

Videók

Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
Sziklamászóból lett bázisugró lőtte a múlt év legmenőbb szelfijét
Az oroszok annyira kemények, hogy néha fürdőruhában síelnek Szibériában

Hegymászás

Véget ért az Eseményhorizont: Klein Dávid és Suhajda Szilárd külön folytatja
Gyorsmászás a Dhaulagirin, viszontagságok a Kazbegen és a Csomolungmán
Expedíció a Tofana di Rozes déli falának első megmászása után százhúsz évvel

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

Vidám téli vakáció a család minden tagjának Ausztria déli tartományában
Varázslatos téli élmények Karintiában, az Alpok vonulatainak déli oldalán
Az osztrák Grand Canyon és más elképesztően szép kirándulóhelyek
Az osztrák Grand Canyon és más szépségek
Kiterjesztett szabályozás síelőknek

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.