Camille Herron az egyik legjobb ultrafutó, már csak ezért is lehet meglepő, amit nemrég tweetelt, és aminek apropóján a trailrunnermag.com hosszabb cikkben foglalkozott a témával.
Herron lényegében azt tanácsolja az ultrafutóknak, hogy ne fussanak ultratávokat!
Ez így elsőre meglehetősen furcsán hangzik. Az amerikai sportoló úgy gondolja, hogy aki eredményes akar lenni a leghosszabb távokon, annak csak a célversenyeken szabad ultrát futnia, minden egyéb hasonló futás csak rontja az esélyeit. Herron (aki nemrég 100 mérföldes világcsúcsot futott, de pályahiba miatt nem hitelesítették) napi edzésadagja így sem kevés, 25-35 kilométer is lehet, de általában két részre, egy hosszabb délelőttire és rövidebb délutánira bontja.
Ezek egy része 400 méteres, másik része hosszabb, 1500-5000 méteres szakaszokból áll, de legtöbbször van benne dombmenet is, jól megnyomott emelkedővel és lejtővel.
A nagy verseny előtt néhány héttel jöhet főpróbaként egy maraton, esetleg 50 kilométer, hogy megnézze, hogyan működik a tervezett frissítése.
Herron leginkább a csontok erősödése miatt hagyja ki a hosszabb edzéstávokat. Úgy véli, a futás során az első kilométereken éri a legnagyobb stressz a testet, utána a csontok egyre kevésbé „figyelnek” az ingerekre, a kapott terhelésre. A helyzet olyan, mint egy büdös szobába lépve: a bűz először nagyon is észrevehető, de minél több időt töltünk bent, annál jobban hozzászokunk – ha viszont kimegyünk, és másnap visszatérünk, újra az eredeti intenzitással érezzük a bűzt, amihez persze idővel újra hozzászokik az orrunk.
Sokan hasonlóan látják a csontot helyzetét is – jobb állandó stressznek kitenni, hogy folyamatosan erősödjenek, fejlődjenek. Tanulmányok szerint a csontsejtek négy-nyolc órás pihenő után kezdenek újra figyelni az igénybevételekre.
Az amerikai ultrafutó korábban maratonokat futott, és ezekhez sokszor maratoni edzést végzett – egy ideje azonban a jóval hosszabb távokra jóval rövidebb edzésekkel készül, és tökéletesen érzi magát akkor is, ha „csak” két órát fut egyszerre. Tavaly első lett a 100 mérföldes Jackpot Ultra versenyen, és ahogy mondta, a főpróbája akkor egy húsz mérföldes (32 kilométeres) laza futás volt.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
