Cseke Lilla: a legszebb szigetkör

Az Ultrabalaton idei győztese minden második kedden jelentkezik egy-egy személyes élménnyel, emlékkel, az első részben egyebek mellett első futásának élményét írta meg.

Mostanában többször eszembe jutott az első futásom.

Emlékszem, átlagos tavaszi szombat délután volt, egyszer csak mehetnékem lett, így kisétáltam a Városligetbe. Mozogni akartam, de a séta lassúnak bizonyult, így arra gondoltam, mi lenne, ha futnék? Félve tekingettem körül, amikor elindultam, és átfutott az agyamon, hogy „na, most biztos mindenki engem néz”. Ügyetlennek éreztem magam, a karjaim önálló életre keltek, és amiatt aggódtam, hogy biztos elbotlok a saját lábamban, annyira zavarban vagyok… Lassan, kocogva haladtam, ügyelve minden lépésemre. Amikor lehagyott egy futó, levegőt sem mertem venni, nehogy megzavarjam, és csodálattal tekintettem rájuk, milyen gyorsak. Persze korábban én is futottam az iskolai testnevelésórákon, de diákként más volt futni, mint felnőtt fejjel, tele komplexussal.

Fél óránál nem is volt több, mégis, az élmény a mai napig megmaradt. Emlékszem a napsütésre, a friss tavaszi színekre, a tóban úszkáló kacsákra és a szabadság érzésére. Annyira feltöltekeztem, hogy mentem a következő héten is, majd hét közben egyre többet. Hamar rendszeresek lettek ezek a kimenők, könnyen beépült az életembe az új hobbim. Nem csoda, hiszen jólesett a mozgás – bár el is fáradtam, jól éreztem magam tőle.

Jó volt kiszabadulni a négy fal közül és félretenni a mindennapi gondokat, a stresszt. Az a fél-egy óra, amit a futással és magammal töltöttem, teljesen kikapcsolt. Nem gondolkodtam semmin, csak hagytam, hogy vigyen a lábam. Nem néztem tempót, azt sem tudtam, mi az, nem volt órám, sem applikációm, pulzuspántom. De még rendes futócipőm sem, a ruhákról, kiegészítőkről nem is beszélve. Nem is volt rá szükségem. Csak én voltam és a futás.

Idővel a Margitszigetre is kimerészkedtem, de először azt sem tudtam, melyik irányba induljak a rekortánon. Az első, megállás nélkül megtett öt kilométerem után magamhoz tudtam volna ölelni a világot!

Aztán egy körből kettő lett, majd több. Csatlakoztam közösségi futásokhoz, például vasárnap reggelenként egy kis csapattal szendvicseket osztottunk az utcán élőknek futás közben (ha tehetem, azóta is csatlakozom hozzájuk), de indultam versenyeken, később eljutottam terepre, ami egy új világot jelentett a városi, aszfaltos futások után. Lett órám, rendes futócipőm és futóruhám, bár pulzuspántot ma sem használok, és a kütyüket is mellőzöm. Ahogy nőttek a távok, a kilométerekkel együtt gyűltek az emlékek, változtak a célok. Ismeretségek alakultak, barátságok szövődtek, amelyek azóta is tartanak.

Szívesen gondolok vissza az első futásokra, az első élményekre. Főleg nehezebb időszakokban, amikor túl sok minden összegyűlik, és leterhelnek a mindennapok, vagy csak elveszítem a lelkesedésemet, a motivációmat. Ilyenkor eszembe jut, mennyire jó érzés volt csak fél órára kiszakadni a mindennapokból és futni, szabadon. Persze a problémák, gondok nem múlnak el a futástól, de könnyebb tiszta fejjel szembenézni velük vagy új lendületet szerezni egy edzés előtt.

Te hogy kezdtél el futni, milyen emlékeid vannak? Hogy emlékszel vissza a kezdeti időszakra? Szerencsés vagyok, hogy jó tapasztalataim voltak az elején, így könnyebb volt „rászokni” a futásra. Már el sem tudom képzelni az életemet nélküle. Kívánom, hogy Neked is segítsenek az első élményeid átlendülni a nehezebb időszakokon, és találd meg újból és újból az örömöd a futásban.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

A pózolás művészetének elsajátítása nélkül nem lehet versenyt nyerni
Tekerj otthon, sportolj akár esőben is
Idén is minden adva volt a jó élményhez a Vivicittán
Edzeni legalább annyira szeret, mint versenyezni, nagy célokat tűzött ki maga elé az évre
23 569 résztvevő és magyar győzelmek a 39. Telekom Vivicittán

Videók

Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon
Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb

Hegymászás

Varga Csaba az utolsó nyolcezresre indult, amelynek csúcsán még nem álltak magyarok
A Mount Everest első nagy tragédiája, amelyből semmit sem tanultunk
Amikor még a kaland volt a lényeg: egy könyv, ami közelebb hozza a hegymászást

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.