Tegnap még csak leugrott kocogni a Városligetbe, ma már övé az Ub-rekord

Cseke Lilla túl a harmincon kezdett el futni néhány évvel ezelőtt. Először még csak fél órát kocogott a Városligetben, azóta viszont… Országos bajnok 100 kilométeren, kétszer választották meg Magyarországon az év női ultrafutójának, az idén ráadásul a nők között elsőként tudta 21 órán belüli időeredménnyel körbefutni a Balatont. Ám a legjobban még mindig akkor szeret futni, ha jótékony célt szolgálhat vele.

Harminchárom éves volt, amikor gondolt egy merészet. Elege lett abból, hogy a négy fal között gubbaszt, miközben kint olyan szép az idő. Mintha csak belső hangot hallott volna, sportcipőt húzott, és elindult a lakásától mindössze tíz perc sétára fekvő Városligetbe – kocogni. Ez öt-hat évvel ezelőtt történt, s bár Cseke Lilla felnőtt fejjel vágott bele a futásba, az átélt élmény éppen elég intenzív volt ahhoz, hogy soha többé ne akarjon elszakadni tőle.

Pedig nem is volt sportmúltja. A gimnáziumban ugyan kipróbálta az atlétikát, de egy év után elege is lett belőle, akkor még nem tudta megszeretni a sportágat. Helyette inkább a művészi oldala került előtérbe: vonzódott a zenéhez és a néptánchoz, öt-hat éves korától egészen az érettségiig furulyázott és fuvolázott, mégpedig Nagyatádon, az egyik legjelentősebb hazai rendezésű Ironman-viadal városában.

„Mindig lelkesen végigdrukkoltuk a versenyt, de ennél több közöm nem volt a sportághoz, pláne a futáshoz. Nemigen érdekelt, és nem is volt benne sikerélményem. Tinédzserként egyébként is a társaság, a fiúk és a szerelem állt az érdeklődésem középpontjában, mint ebben a korban mindenkinek – mondta Cseke Lilla. – Viszont már Nagyatádon, majd később Budapesten is nagyon szerettem sétálni, akár hosszú órákon keresztül.

Fotó: Tumbász Hédi / Nemzeti Sport

Sokszor a tömegközlekedés helyett is a gyaloglást választottam, vagy ha jó idő volt, még a céges rendezvényekről is egy-két óra alatt hazasétáltam. Akik velem jöttek, gyakran kérdezték, hogy ugyan hova futok. Mire mondtam nekik, hogy nem futok sehova, én így megyek!”

FÉL ÓRÁVAL KEZDTE

A túrázásig viszont nem jutott el, bevallása szerint azért, mert bátortalan volt, ugyanakkor szerette, ha egyensúly, nyugalom van körülötte. Munka mellett elkezdett önkénteskedni is, mert bár az üzleti szférában tevékenykedett, a szociális területen szerzett főiskolai diplomájával mindig is nyitott volt a segítségnyújtásra. Dolgozott gyermekfaluban, foglalkozott idősekkel, menekültekkel – és mielőtt rátalált a futásra, szabadideje jelentős részét ilyen és ehhez hasonló tevékenységek töltötték ki. Amikor először lement futni a Városligetbe, nagyjából fél órán át kocogott, amelyből aztán rendszeres program lett, miközben fokozatosan nőtt a ráfordított idő és a megtett táv. S időközben a Facebookon nézelődve felfedezett egy jótékonysági eseményt, amelyet a Backpack Running nevű futóközösség szervezett.

„Olvastam, hogy a következő futás előtt találkoznak a Jászai Mari téren, és kérik, hogy mindenki készítsen szendvicseket, amelyeket aztán a hajléktalanok között osztanak szét – emlékezett vissza Lilla, aki csatlakozott a csoporthoz, és két éven keresztül minden vasárnap velük tartott. – Ha tehetem, a mai napig beiktatom a programomba, és eljárok velük, mert feltölt, ha segíteni tudok. Sőt, a futással is a segítségnyújtás az egyik fő célom, tavaly ősszel ebből a megfontolásból csatlakoztam a Suhanj! Alapítványhoz.”

Fotó: Tumbász Hédi / Nemzeti Sport

Idővel aztán elkezdett versenyre is járni, és mivel egyre több emberrel és csapattal futott együtt, 2016 őszén elgondolkodott rajta, hogy kipróbálja magát tíz kilométeren. Aztán félmaratoni távon, majd harminc kilométeren, végül azon kapta magát, hogy a maratonitól sem riadna vissza.

A következő esztendő januárjában elkezdett még hosszabb távokra edzeni, és benevezett egy 56 kilométeres közösségi futásra, gondolván, majd lefutja a felét, és az neki elég is lesz. Ehhez képest végigment, és csak a célba érkezést követően esett le neki, hogy ez a maratoninál is hosszabb futás volt.

Amikor pedig 2017 áprilisában – több mint egy évvel azt követően, hogy elkezdett futni – meglátta, hogy Nagyatádon maratoni futóversenyt rendeznek, nem habozott, jelentkezett. Akkoriban még nem tudta, mi az az ultrafutás, ám mivel rájött, hogy jól bírja a hosszabb távokat, beiktatta az edzésébe és a versenynaptárába az ötven kilométeres futásokat is.

„Éreztem, hogy a sebességem még nem elég, igaz, fogalmam sem volt, mi számít egyáltalán jó időeredménynek, csak annyit tudtam, hogy szeretek sokat futni – mondta. – A nagy lelkesedésben bele is estem a kezdők hibájába, és a maratoni előtt egy héttel még elindultam egy hatórás futáson, amit persze nem tudtam kipihenni…”

SASHEGYI GEPÁRD LETT

Azon a sárvári hatórás versenyen találkozott az edzőként dolgozó Márton Attilával, aki a beszélgetésük végén közölte, szívesen segítene összeállítani neki egy edzéstervet, és Cseke Lillában is megvolt a szándék, hogy valamivel tudatosabban készüljön. Továbbra is a közeli Városligetbe járt tréningezni, majd májusban csatlakozott egy tíztagú társasághoz, hogy aztán a következő hatórás versenyén már 74 kilométert teljesítsen. Ez azt jelentette, hogy edzői irányítás mellett egy hónap alatt tizenegy kilométert fejlődött! 2019 októberéig tartott a közös munka, ez idő alatt számos szép eredményt ért el – Lilla egy huszonnégy órás versenyen is elindult, amit óriási élményként élt meg. Abban az évben szünetet akart tartani, mert érezte, szüksége van a változtatásra. Négy hónapra le is állt.

Fotó: Tumbász Hédi / Nemzeti Sport

Csak 2020 márciusában kezdte újra, és csatlakozott a Sashegyi Gepárdok nevű csoporthoz, ami jó döntésnek bizonyult, annak ellenére is, hogy éppen akkor ütötte fel a fejét a koronavírus-járvány. Futóként teljesen átalakult az élete, új edzővel, új csapattal, más edzésmunkát kezdett el. Amikor 2021 nyarára rendbe jött makacs ülőideg-gyulladása, megint elkezdett hosszú távokat futni,
s tavaly márciusban második lett egy 100 kilométeres versenyen.

„Még nem éreztem magam elég jónak. A betegségből sem gyógyultam meg teljesen, magánéleti gondok miatt sem tudtam rendesen összpontosítani és kihozni magamból a maximumot” – vallotta be Lilla, aki miután felépült, Szabó Gáborral, a Sashegyi Gepárdok edzőjével egyeztetve benevezett az Ultrabalatonra. Lefutotta ugyan a távot, mégsem lehetett maradéktalanul elégedett a teljesítményével, mivel gyomorrontása alaposan rányomta a bélyegét a versenyzésére.

„Negyven kilométertől szenvedtem, és annyira legyengültem a folyamatos hányás és hasmenés miatt, hogy százharmincnál ki akartam szállni” – fogalmazott Lilla, aki ennek ellenére sem adta fel, és 22 óra 5 perc alatt teljesítette a 217 kilométert. A nagy próbatételt követően pedig megvalósította régi álmát is: ősszel végre együtt futott Osbáth Tibor látássérült futóval.

„Egy látássérültnek segíteni óriási felelősség, de mindenkinek csak ajánlani tudom – mondta Lilla a közös futás öröméről, amely nemcsak egyszeri alkalom volt, ugyanis együtt készülnek a Berlini maratonira. – Színesebbé teszi a futást, motivál, miközben az ember rengeteget tanul toleranciáról, türelemről, alázatról. De főként saját magáról.”

A CSAPATÉRT MINDENT

Bár már jelentős eredményei is vannak, Lilla továbbra is hobbifutónak tartja magát, már csak azért is, mert sok minden más is van az életében, amelyek befolyásolják, mit tud megvalósítani futóként. Nem tartja magát tudatos sportolónak, nem figyel aprólékosan a táplálkozására, és gyakran a magánélete is kihat a teljesítményére. Verseny előtt még mindig nagyon izgul, sokszor az utolsó pillanatra hagyja a nevezést, ugyanakkor tud nagyon spontán is lenni. Tavaly például úgy futott le egy 80 kilométeres versenyt, hogy csupán néhány nappal előtte szólt neki az edzője: kiesett valaki a félmaratoni ob-csapatból, be tudna-e ugrani a helyére? Bár a két versenyt alig huszonnégy óra választotta el egymástól, vállalta, mert „a csapatért mindent”.

„Nehéz belőni, meddig tudom kitolni a teljesítőképességem határait, szeretnék például többet terepre menni, de a terveim attól is függenek, hogy mit hoz az élet” – tette hozzá az idei Ultrabalatont óriási pályacsúccsal, 20:15:15 órás idővel teljesítő Cseke Lilla, aki első nőként tudta 21 órán belül körbefutni a Balatont.

Fotó: Tumbász Hédi / Nemzeti Sport

 

FUTÓ KALAND

Cseke Lilla nemcsak a futást, hanem a szellemi munkát is kedveli, főleg, ha kreativitását a futással együtt kamatoztathatja. Örömmel ír cikkeket a verseny- és futásélményeiről, készített már interjúkat is, ezen felül internetes oldalt szerkeszt, és a szervezőmunkából is aktívan kiveszi a részét.

„Beda Szabolccsal és Tóth Szabolccsal van közös műsorunk a Tilos Rádióban, Futó Kaland a címe, kéthetente vendéget hívunk a stúdióba könnyed beszélgetésre – mondta Cseke Lilla. – Az ember magának osztja be az idejét, de néha azért meg kell állni megnyugodni. Nekem is fontos a kikapcsolódás, mert a hosszú futások után fel kell töltődnöm. Szeretek táncolni és bulizni, de emellett a pihenést is meg tudom oldani, nekem hat-hét óra alvás elég.”

Megjelent a Nemzeti Sport Képes Sport mellékletében 2022. július 2-án.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

 

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Gyerekharisnyába töltött jéggel hűtötte magát az idei Korinthosz győztese
Arnold Schwarzenegger szerint a profi testépítés túl veszélyessé vált
Vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozással segíthetjük immunrendszerünk védelmét
Életveszélyes síelés hétezer méterről, észrevehetetlen gleccserrepedések között
Egy verseny, ami a nehézségek ellenére is elvarázsolta Zétényi Szvetlanát

Videók

Hullámvasút az erdő közepén – így is lehet a természetben bringázni
Ami a tökéletes szlalomhoz kell: vízisí és egy kristálytiszta reggel
Száguldás a világ leggyorsabb kötélpályáján

Hegymászás

Halála előtt nevet adott gyermekének – az Everest egyik legnagyobb tragédiája
Három év után újra magyar síalpinista próbálja megsíelni az Ibn Szína-csúcsot
Klein Dávid bajba jutott mászóknak segített, és nem jutott fel a Broad Peakre

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

Öt remek tipp a könnyű karintiai túrázáshoz
Utazzon Karintiába: evezős túra a Dráván vagy 36 hajtűkanyar a panorámaúton
Mozogni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
Tippek a víz szerelmeseinek: termálfürdő, vízi csúszda és egyedülálló kilátás
Felhőtlen szórakozás az Alpok déli oldalán

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.