Az esős, szeles időjárási körülmények ellenére nagyszerű versenyen van túl. Számított rá?
Tudtam, hogy az időjárás nem lesz ideális, így nem is tűztem ki nagy célt magam elé – mondta Karay Gabriella. – Mivel nem szeretem ezt az időjárást, az eső és a szél miatt aggódtam, s attól tartottam, hogy gyorsan elfáradok. Úgy voltam vele, elindulok, aztán megyek előre, ahogy tudok, majd közben meglátom, hogyan bírom.
Az elejére tudatosan figyeltem, nehogy elfussam magam, ennek köszönhetően a végét jobban is bírtam. Természetesen elégedett vagyok az eredménnyel és boldog a győzelem miatt.
Milyennek érezte a futását?
Viszonylag gyorsan eltelt a hat óra, igyekeztem a kilométerszámra koncentrálni. Tíz kilométernél gondoltam, oké, megvan, majd húsznál is kipipáltam, és így tovább. Hatvan kilométer fölé jutva pedig tudtam, nincs sok hátra, és ha semmi sem jön közbe, meglesz a győzelem. Fájt egy kicsit a bokám, de kezeltük, és végig tudtam menni mindenféle probléma nélkül, szerencsére nem akadályozott meg abban, hogy kihozzam magamból a maximumot.
Ha jól tudom, önnek nem volt újdonság ilyen időjárási körülmények között futni.
A téli alapozó edzéseimet Győrben, a töltésen végeztem, ott pedig már hozzászoktam a nagy szélhez és az esőhöz, ami sokat segített. Ennek köszönhetően tudtam, mire vagyok képes, nagyjából tudtam, mennyit bírok. Habár nem szeretem, viszonylag jól tűrtem a szelet és az esőt. Olyan volt, mint egy győri edzés, csak itt indultak mások is, jó kis társaság gyűlt össze.
Ami a frissítést illeti, nem tudtam annyit bevinni, amennyit kellett volna, de ez sem hátráltatott.
Milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőt illetően?
Az április végi Ultrabalatonon párosban indultam, illetve nagy erővel készülök a szerbiai huszonnégy órás országos bajnokságra. Eddig tizenkét órás versenyeken vettem részt, ezzel most mérföldkőhöz érek, kíváncsi vagyok, mire leszek képes. Nagy izgalommal várom.