Indulhat álmai versenyén, a Spartathlonon az UB-ezüstérmes gyermekorvos

Dr. Csupor Krisztina négygyermekes édesanya második leggyorsabb nőként ért célba az Ultrabalatonon, ezzel kvalifikálta magát az ikonikus görög versenyre.

Gratulálok az ezüstéremhez! Hogyan esett az Ultrabalatonra a választás?

A legjobb maratonomat 2009-ben futottam, három óra tizenhét perccel, ekkor még csak egy gyerekem volt, majd 2010-ben indultam a tizenkét órás bajnokságon Sárváron. Az Ultrabalatonra úgy figyeltem fel, hogy éppen Balatonmárián nyaraltunk, amikor megláttam a futókat, és megkérdeztem a versenybírót, mi ez a rendezvény. Mondta, hogy a Balatont futják körbe, és rögtön tudtam, hogy én is szeretném megpróbálni.

2010-ben indultam először, akkor huszonnyolc óra tizenkét perc alatt teljesítettem, amivel harmadik lettem, akkor még nem volt ilyen erős mezőny.

2011-ben szültem még egy gyereket, és 2012-ben megint megpróbáltam az UB-t, de akkor százharminc kilométernél ki kellett szállnom, mert a nagy melegtől rosszul lettem. A következő gyermekem születése után, 2016-ban volt egy tizenkét órás futásom Velencén, ahol harmadik lettem százhuszonnégy kilométerrel. Már akkor nagy álmom volt a Spartathlon, de tudtam, hogy előtte szeretnék még egy UB-t. 2019-ben született meg a negyedik gyerekem, aki az ősszel kezdte az óvodát, így újból elkezdtem hosszúakat futni.

Mikor érezte magát készen rá, hogy benevezzen az UB-ra?

Szeptemberben még nem gondoltam rá, hogy induljak az Ultrabalatonon, de egyre jobban ment a futás. Gyermekorvosként dolgozom, és olyan a munkarendem, hogy délig-egyig rendelek, és utána, amíg a kis négyévesem óvodában van, húsz-harminc kilométert is le tudok futni. Októberben az UKKO-n már hatvankét kilométert mentem, majd decemberben megnyertem egy görögországi versenyt, ahol százhúsz kilométert futottam tizenkét óra alatt.

Itt már azt szerettem volna, hogy besorsoljanak a Spartathlonra, ám sajnos nem sikerült.

Közben regisztráltam az Eiger Ultrára, ami egy százegy kilométeres verseny hatezer-hétszáz méter szinttel az Alpokban, ahová viszont legnagyobb meglepetésemre besorsoltak. Februárban a Transgrancanaria nyolcvanöt kilométerét teljesítettem, ami nagyon jól sikerült. Akkora lelki élményt adott, hogy utána rögtön be is neveztem az Ultrabalatonra.

Milyen volt a verseny, hogy érezte magát, úgy ment, ahogy számított rá?

Sokkal jobban ment, mint mertem remélni. Mivel decemberben a százhúsz kilométert tizenkét óra alatt futottam le, úgy terveztem, hogy itt is van esély tizenhárom óra alatt teljesíteni, az utána lévő kilencven kilométert meg valahogy végigküzdöm. Az volt a nagy titkos álmom, amit csak magamban mertem megfogalmazni, hogy végig futómozgást végezzek, ne álljak meg, ne üljek le, ne sétáljak bele, és ez így is lett. Óriási lelki többletet adott nekem útközben, hogy képes vagyok erre, sőt a tempót is egész jól tudtam tartani.

Úgy tudom, nagyon jó kísérői voltak.

Igen, csodálatosak voltak. Két futó, az egyik Valkai Eszter, ő most a Mywayen fog indulni, meg a martonvásárhelyi tizenkét órás bajnokságon lett a nyílt futamban első. Nagyon jól tudta, mikor mit kell csinálni, lévén korábban indult már UB-n, átélte az egészet. A frissítés is rendben ment, bár én nem vagyok az a zselés típus. Útközben inkább fagyiztam, majd százötven kilométer körül próbáltam szendvicset enni, mert szédültem, de nem ment le a torkomon, és akkor mondtam, hogy jöhet a gél. Meglepően jólesett, innentől kezdve óránként-másfél óránként összesen hármat megettem.

Ideje 22:13:12 lett, számított a dobogóra?

Nem, megmondom őszintén, nem is akartam tudni, hol állok, engem az nyomaszt, kicsit lelki teher is, hogy bírom-e tartani a helyet. Most negyedik voltam száz kilométer környékén, a fonyódi narancssárga korlátnál lettem harmadik, majd százhatvanötnél kerültem fel a második helyre. Persze ekkor már rákérdeztem, és nagyon inspiráló volt, de eszembe nem jutott, hogy én dobogón leszek. Nem tudtam, mire vagyok képes, mert százhúszat futottam legutóbb, előtte tizenkét évig nem jártam kétszáz kilométer felett.

Mi lesz a következő?

Nagyon nagy álom a Spartathlon, amelyre most, mivel huszonnégy órán belül teljesítettem az UB-t, kvalifikációt szereztem, de ezzel 2024-ben tudok majd indulni. Most júliusban lesz az említett Eiger Ultra, valamint beneveztem a Korinthosz 160-ra. Gondolkodom még kisebb terepversenyeken, illetve lehet, hogy a Bács-Kiskun Ultra is belefér a nyárba. Augusztus után még nem tudom, mi hogyan lesz, de jövőre is elmegyek az Ultrabalatonra, az biztos.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Kétezernél is többen vettek részt a Mikulás-futáson
Szokás szerint fantasztikus eredmények születtek a Valenciai maratonon
Fogyókúrás célzattal kezdte, mára életformája lett a futás
A biciklilánc karbantartásának apró trükkjei
Arnold Schwarzenegger elárulta, mennyi volt a rekordja fekvenyomásban és guggolásban

Videók

Kényelmes, de ijesztő: így alszanak a sziklamászók a semmi fölött
Hullámvasút az erdő közepén – így is lehet a természetben bringázni
Őrült via ferrata – felfelé gyalog, lefelé bringával

Hegymászás

„A hegymászás egyenlő a szabadsággal” – vallja a hegyek öntörvényű zsenije
A legendás serpa, aki huszonegyszer járt a világ tetején
Lengyel Ferenc szólómászásban feljutott az Ama Dablam csúcsára!

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.