A hegymászás hőskora: elsőre rögtön tíz magyar jutott fel egy nyolcezres csúcsra

Magyar hegymászók több mint három évtizede álltak először biztosan egy nyolcezres himalájai hegy csúcsán, 1990-ben a 8201 méteres Cso Ojura rögtön tízen jutottak fel.

A magyar hegymászás 1990-ben már az ötödik Himalája-expedíciót szervezte, és a másodikat nyolcezer méter fölé, ezúttal a világ hatodik legmagasabb csúcsát megcélozva. A 8201 méter magas Cso Ojut ugyanakkor technikailag a legkönnyebben megmászható nyolcezresnek tartják a tizennégy közül.

A csapat nagy része április-május fordulóján az Alacsony-Tátrában készült fel, és már ekkor kezdtek kialakulni olyan szokások, amelyek sokáig meghatározták a magyar hegymászást: a himalájai vállalkozás során ugyanis nem vették igénybe a magashegyi serpák segítségét, és nem használtak mesterséges oxigént sem.

AZ 1990-ES CSO OJU-EXPEDÍCIÓ
Az expedíció vezetője: dr. Nagy Sándor. Technikai vezető: Dékány Péter. Tagok: Balog Géza, Decsi István, Fodor Tibor, dr. Hábenczius Károly, Kertész Zoltán, Koncz Ákos, Pajor István, Straub József, Szendrő Szabolcs, Tóth Csaba, Várkonyi László, Vörös László, Elisabeth Wlasich, Reinhard Wlasich

Az anyagiak előteremtése így sem volt egyszerű, sokat számított, hogy az expedíció felszerelését végül egy ukrán-magyar hajótársaság ingyen szállította Bombaybe. A tizenhat tagú expedíció 1990. augusztus 22-én indult Budapestről Moszkvába, onnan továbbutazva Taskenten és Delhin át utaztak Katmanduba, majd szeptember 11-re érték el a 4700 magasan fekvő kínai alaptábort.

Közben akadt egy kis problémájuk, ugyanis egy földcsuszamlás miatt várniuk kellett a felszerelésükre, amit végül jakok segítségével cipeltek az 5700 magasan fekvő előretolt alaptáborba. Ha eddig segítettek is nekik a teherhordók, ezután már mindenki maga cipelte a saját cuccát a hegy lejtőin, ahol három magashegyi tábort alakítottak ki 6350, 6950 és 7500 méteren.

A hó állaga miatt nem tudtak gyorsan haladni, mert rendre beszakadt, ugyanis a havazás miatt nem tudott kemény firn (csonthó) kialakulni. Az első csúcstámadás alkalmával, szeptember 30-án vissza is kellett fordulniuk, igaz, nem a hó, hanem a rossz időjárás miatt. Pár nappal később viszont már sikerrel jártak, és tizenegyen jutottak fel, közülük tízen magyar állampolgárok.

Október 4-én Koncz Ákos, Straub József és Reinhard Wlasich, október 7-én Csíkos József, Pajor István, Tóth Csaba, Várkonyi László és Vörös László, október 8-án pedig Decsi István, Nagy Sándor és Szendrő Szabolcs érte el a Cso Oju 8201 méter magas csúcsát.

„Ha egy hegyre ennyien feljutnak, akkor sokan gondolják, hogy biztos könnyű volt” – mondta a hazatérés után Pajor István, hozzátéve, hogy egyáltalán nem volt az. Ez volt a második „magyar” nyolcezres csúcs, három évvel korábban a 8027 méter magas Sisapangma valamelyik csúcsán jártak magyarok, hogy melyiken, az még ma sem teljesen egyértelmű.

A kép bal szélén, balról jobbra Vörös László, Várkonyi László és Balog Géza, a jobb szélén Koncz Ákos, mögötte Pajor István

Az 1990-es magyar expedíció tagjai közül külön is érdemes megemlíteni Szendrő Szabolcsot, aki korábban fél lábát elveszítette, és így ért el kiemelkedő eredményeket, többek között ez a 8201 méter a magassági rekordja. De nemcsak a lába matt volt nehéz neki ez a mászás.

„Elveszítettem a látásomat, előbb az egyik, majd a másik szemem mondta fel a szolgálatot, mert az agyam a rendkívüli kimerültség állapotában nem volt képes rendes képet alkotni – mesélte később egy interjúban. – Menni még tudtam, de csak úgy láttam, mintha pauszpapíron keresztül nézném a világot. A hó fehér, a hasadék, a felhő is fehér, nem is tudtam, hova lépek. Az volt a szerencsém, hogy az egyik hegymászótársam visszajött kétszáz métert, és az ő körvonalait homályosan érzékelve tudtam követni a helyes irányt.”

A Cso Ojutól egyébként légvonalban ötven kilométerre található a Mount Everest, amit jó időben tökéletesen látni lehet a csúcsról. A magyarok pedig meg is csodálhatták, és ez az élmény meghatározta expedíciós hegymászásunk elkövetkező több mint tíz évét, ugyanis 1996-ban, 2001-ben és 2002-ben is oda indultak a hazai szervezésű expedíciók, Várkonyi László pedig 1999-ben és 2000-ben egyedül is megpróbálkozott a hegy megmászásával.

Az expedíció november elején ért haza Magyarországra, résztvevői közül ketten, Pajor István és Várkonyi meghívást kaptak annak idején a Knézy Jenő vezette TeleSport című műsorba is.

 

CSAK EGY KATTINTÁS,ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Hét nap alatt hét maratonit teljesített Miamiban a kreatív magyar futó
A gyógyulás hozta az életébe a rendszeres sportot, meg sem állt a maratoni távig
Aki egyszer kipróbálja, azt rabul ejti, de drága mulatság a fából készült kerékpár
Elképesztő: 237 maratoni mezítláb, 390 liter véradomány
Cseke Lilla: a legjobb futótippek karácsony előtt

Videók

Akikben nincs félelem: veszélyes sportágak elképesztő pillanatai
Nem kell lépcső, nem kell lift: néhány másodperc alatt irány az épületek teteje!
Elképesztő sportos pillanatok, amelyek rácáfolnak mindenféle fizikai törvényre

Hegymászás

Klein Dávid: a Tátra kiismerhetetlen, ahol még számos jelentős célt lehet elérni
Testvére tragédiája sokáig beárnyékolta a legendás Messner pályafutását
Magyarok a világ tetején: Erőss Zsolt sikere új távlatokat nyitott

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

11 jó ok arra, hogy Karintiába utazzunk
A legjobb módja az adventi várakozásnak
Öt csodálatos túraútvonal, amelyek néhány óra alatt teljesíthetők
Öt remek tipp a könnyű karintiai túrázáshoz
Utazzon Karintiába: evezős túra a Dráván vagy 36 hajtűkanyar a panorámaúton

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.