Testvére tragédiája sokáig beárnyékolta a legendás Messner pályafutását

Reinhold Messner egyet jelent a hegymászással, pedig pályafutása a Himalájában családi tragédiával kezdődött. Egy lavinában elveszítette öccsét, és sokan még mindig őt hibáztatják.

A tiroli Reinhold Messnert a hatvanas évek végén már Európa egyik legjobb hegymászójaként tartották számon, aki öccsével, a nála nem egészen két évvel fiatalabb Güntherrel az Alpok legnehezebb falait mászta meg olyan sebességgel, ami híressé tette őket alpinistakörökben.

Akkoriban a Himalájába utazni csupán kevesek kiváltsága volt, és amikor a német Karl Maria Herrligkoffer 1970-ben expedíciót szervezett a Nanga Parbatra, szóba került Reinhold neve is. A vállalkozás ugyanis az addig még megmászatlan Rupal-falon, a világ legnagyobb összefüggő szikla- és jégfalán át szerette volna elérni a 8126 méteres csúcsot. Reinhold közbenjárására pedig meghívták megszokott mászótársát, az öccsét is.

Miként az Alpokban, a Himalájában is terv szerint jutottak egyre feljebb, június 26-án pedig az ötös táborban ültek a sátorban, és várták az alaptábor jelzését, milyen idő lesz másnap. A megbeszéltek szerint a kék jelzésű rakéta jó időt jelent, a piros pedig rosszat. A vezető, a mindent irányítani akaró Herligkoffer azonban véletlenül pirosat lőtt fel, holott az előrejelzések jó időt jósoltak. A téves, de ettől még kedvezőtlen hírek ellenére az akkor 25 esztendős és vakmerő Reinhold hajnalban nekivágott az útnak – egyedül.

Reinhold Messner megszállottan kereste elveszített öccse holttestét. Fotó: AFP/Daniel Roland

Másnap, ébredés után azonban Günther úgy döntött, bátyja után mászik a jégfalon, és egy bravúros szólóval utolérte testvérét. Az akciónak azonban súlyos ára volt, ugyanis a gyors mászástól teljesen kimerült, egyre inkább mutatkoztak a magashegyi betegség tünetei. A csúcs elérése után mindketten látták, képtelenek visszaereszkedni ugyanott, ahol felmásztak, ezért a hegy másik oldalán, a Diamir-falon kellett lejutniuk a völgybe.

Hogy ezután mi történt, csak Reinhold elmondásából tudjuk, aki hat nap múlva tért vissza az alaptáborba. Két napon át kísérte öccsét, de mindketten fizikai és mentális erejük végén jártak. Reinhold próbált segítséget hívni, de amikor előrement, hiába várt testvérére, Günther sohasem érkezett meg. Valószínűleg elsodorta egy lavina, Reinholdon pedig helyi pásztorok segítettek.

Utána azonban nemcsak az öccse elvesztésével járó lelki teherrel, és a súlyos fagyási sérülésekkel kellett megküzdenie (hét lábujját veszítette el a Nanga Parbaton), hanem az expedíciós társak ellenségeskedéseivel is, akik azzal vádolták, hogy saját ambíciói oltárán áldozta fel öccsét.

Reinhold válaszul beperelte őket, meg is nyerte a pert, ám annak ellenére, hogy tudta, vádlóinak nincs igazuk, a lelke nem nyugodott meg. Már 1971-ben visszatért a Nanga Parbathoz, hogy megtalálja és hazavigye öccse holttestét, majd 1973-ban, 1977-ben s 1978-ban is vezetett expedíciókat a hegyre – eredmény nélkül.

Aztán 2000 júliusában egy tiroli hegyi vezető talált egy sípcsontot a Diamir-falon, és a DNS-vizsgálatok megállapították, hogy Günther Messneré.

Öt évvel később két pakisztáni egy hegymászó holttestére bukkant 4300 méter magasan, amelyről nemcsak az derült ki, hogy Güntheré, hanem az is, hogy Reinhold Messner nem hazudott, valóban együtt mászott le öccsével.

Bár az ügy megoldódni látszott, a korábbi társak közül többeket nem győzött meg, ugyanakkor nem valószínű, hogy ez érdekelte az idén 78 éves Reinhold Messnert, aki évtizedeken át viselte magán a bélyeget. Lelkierejéről tanúskodik, hogy rendre visszatért a Himalájába, mászásai révén pedig a világ legjobb és legeredményesebb hegymászójává vált.

Valaminek a kezdete

Reinhold Messner az 1970-es tragikus Nanga Parbat-mászás után nem fordult el a világ legmagasabb hegyeitől. Sőt, intenzívebben kezdett foglalkozni a himalájai mászással, mert lábujjai lefagyása miatt nem tudott olyan szinten alpesi sziklafalakat mászni, mint korábban. Egymás után jutott fel pótlólagos oxigén nélkül a legmagasabb csúcsokra, köztük 1978-ban a 8849 méter magas Mount Everestre, és 1986-ra elsőként mind a tizennégy nyolcezer méter feletti hegyet megmászta.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

 

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Fesztivál Csongrádon – családias hangulat, jó szervezés
Több százan vettek részt a háromnapos Csömöri Bringafesztiválon
A szembeszél és a szintkülönbség sem törte meg a lendületét Kassától Miskolcig
Azt hitte, nem bírja végig, és még őt magát is meglepte, hogy folytatni tudta
Hetvenévesen úgy futotta le a száz métert, hogy leesett a nézők álla

Videók

Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon
Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb

Hegymászás

Minden férfi szerelmes volt belé, ő viszont csak a hegyekbe: az első nő a K2-n
Varga Csaba az utolsó nyolcezresre indult, amelynek csúcsán még nem álltak magyarok
A Mount Everest első nagy tragédiája, amelyből semmit sem tanultunk

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.