Értékesebb egyik a másiknál? Hegymászás mesterséges oxigénnel és anélkül

Sokszor halljuk, olvassuk egy-egy himalájai hegymászás után, hogy a kísérlet palackozott oxigén használata nélkül történt, az olvasókat mégis inkább az az információ érdekli, hogy fent volt-e az illető a csúcson, vagy sem. Mekkora a jelentősége az oxigén használatának?

Azzal a ténnyel nyilván minden, a hegymászást kicsit is ismerő ember tisztában van, hogy a Himalájában a pótlólagos oxigénnel vagy anélkül történő csúcstámadás között óriási különbség van. A jelentősége mégsem akkora már, mint akár csak húsz évvel ezelőtt volt, és az oxigén használata még csak nem is vet fel olyan hitelességi kérdéseket, mint a hegymászás hőskorában.

MAGYAR PÉLDÁK

Az oxigénes mászásnak valójában csak a föld legmagasabb hegyén, a 8849 méter magas Mount Everesten van jelentősége, de a nagyközönség közel sem tulajdonít neki akkora fontosságot, mint maguk a hegymászók. Induljunk csak ki egy hazai példából: Klein Dávid például mindig is oxigén nélkül próbálkozott a csúcs elérésével, ami bár csak néhány száz embernek sikerült a világon, mégis elsősorban az maradt meg sokakban, hogy hányszor nem sikerült feljutnia.

Vagy ott van Erőss Zsolt, aki 2002-ben első magyarként jutott fel az Everestre, a csúcsrégióban oxigént használt, még sincs túl nagy jelentősége ennek az információnak. Németh Alexandra 2018 nyarán járt a hegy legmagasabb pontján, az úton mesterséges oxigént használt, de ez a körülmény messze eltörpül amellett az óriási bravúr mellett, hogy első magyarként ő teljesítette a hét kontinenst átölelő Seven Summits elnevezésű sorozatot.

MEGLEPŐ BIZONYÍTÁS

Csak hogy keretbe helyezzük: az Everest-mászók – elenyészően kevés kivételtől eltekintve – manapság mesterséges oxigén használatával jutnak fel, de továbbra is edzettnek, kitartónak és erősnek kell lennie annak, aki megpróbálja. A mesterséges oxigén tömeges használata és a kereskedelmi expedíciók erre épült szolgáltatásai azonban új távlatokat nyitottak – annyira , hogy az már valóban etikai kérdéseket vet fel, de ezek meghaladják e cikk kereteit.

„Oxigén használatával egy nyolcezres hegyből hatezres lesz” – szemléltette a különbséget Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat vezetője. Sokáig egyébként maguk a hegymászók sem hitték, hogy oxigénpalack használata nélkül fel lehet jutni az Everestre, ezt csak 1978 májusában bizonyította be Reinhold Messner és Peter Habeler, akiknek ez először sikerült.

A kétkedésnek orvosi okai voltak, hiszen fent alig harmadannyi oxigén van a levegőben, mint a tengerszinten, így a vér oxigénszintje is csökken, ami akár percek alatt eszméletvesztést, sőt halált is okozhat. A kulcs az akklimatizáció, amikor a hegymászó fokozatosan halad fölfelé és tér vissza regenerálódni az alaptáborba, így szervezete fokozatosan alkalmazkodik a magashegyi körülményekhez.

ÖNEMÉSZTŐ TEST

Azonban csak keveseknek alkalmas a szervezetük arra, hogy ilyen magasságban is képes legyen alkalmazkodni az extrém körülményekhez, akinek pedig nem, annál a hegyibetegség mellett rosszabb esetben halált okozó tüdő- vagy agyödéma is kialakulhat, ha a vér annyira besűrűsödik, hogy képtelen átjutni a hajszálereken. Az anyagcsere lelassul, a szív pedig ezzel párhuzamosan egyre gyorsabban ver, egyre kevesebb ideje lesz pihenni két összehúzódás között.

Ez a folyamat mesterséges oxigén hozzáadásával lassítható, nyolcezer méter felett ugyanis a szervezet már felemészti önmagát, képtelen a valódi regenerációra.

Az oxigénhiány pedig még nyugalmi állapotban is nagy megterhelés a szervezet számára, nemhogy hegymászás közben, mondjuk, a hajnali mínusz 40 fokos hidegben, amikor a kihűlés ellen is védekezni kell. Ez jól mutatja, élettanilag milyen óriási különbség van az oxigénes és az azt nélkülöző mászás között, de azt a modern folyamatot is látni kell, hogy az Everest-elérés tömegessé válásával ez egyre kevésbé érdekli az embereket.

Az Everestre feljutni ma is embert próbáló feladat, de a hegymászás kőkemény üzlet lett, amelynek célja és értelme egyedül az, hogy az erre szerveződött többtucatnyi vállalkozás fel tudja-e juttatni az ügyfeleit a csúcsra, vagy sem. Márpedig mesterséges oxigén használata nélkül erre esélyük sem lenne.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Rakonczay: A hatnapos futás végén már az árnyékban is könnyű megbotlani
Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére indul a Kancsendzönga-expedíció
Pörgessük meg tempós gyakorlatokkal a köredzéstréninget!
Blogra futottunk: a legboldogabb táv tíz kilométer is lehet
Tippek, hogy ne lógjanak viccesen az integetőizmok!

Videók

A kutyasétáltatásnál van menőbb közös program: extrém sport a házi kedvenccel
Másfél percnyi félelem: veszélyes séta egy kötélen a havas hegycsúcsok között
Ezért ne nézzük őrültnek, aki egykerekű bringát visz magával a hegyekbe

Hegymászás

Minőség, súly, ár és kényelem: szempontok és felszerelés a magashegyi túrázáshoz
Patagóniai kaland: elzárva a külvilágtól a legnehezebb utat kellett választaniuk
A Jégharcosok megmutatták a világnak, hogy semmi sem lehetetlen a Himalájában

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?
Karintiában télen is lehet ötvözni a luxust a kempingezéssel
11 jó ok arra, hogy Karintiába utazzunk
A legjobb módja az adventi várakozásnak
Öt csodálatos túraútvonal, amelyek néhány óra alatt teljesíthetők

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.