Te vagy a példa! Azt nem állítjuk, hogy mindenki akkora fanatikus, hogy újszülött sarja bukósisakban látja őt először, de azt igen, hogy ha a gyerek élete első napjaitól kezdve természetes, naponta (rendeltetésszerűen) használt és becsben tartott eszköznek látja otthon a kerékpárt, semmi perc alatt felkelti majd az érdeklődését. Aki maga is kerekes, és rajong a tevékenységért, szinte borítékolhatja, hogy porontyai sem maradnak közömbösek a sportág iránt. (Extrém esetben mindig, amikor bringaversenyt lát a tévében, így kiált fel: Ott van apa/anya! Igaz történet alapján írjuk…)
Mindenütt jó, de a legjobb együtt! A mózeskosár talán nem, de egy pöpec gyerekülés mindig bringára szerelhető. Első, hátsó, adapterrel rögzített, súlynak (a gyerekének…) megfelelő: kölyök bringaülésből nagyon sokféle létezik, van miből kiválasztani az igényeknek megfelelőt. A vázon szállítást még a sarki kisboltig sem ajánljuk, ugyanis a KRESZ szerint tilos! Elismerjük, nekünk is vannak gyermekkori emlékeink arról, hogy apába-anyába csimpaszkodva a csomagtartón vagy a kormányon csücsülve élvezzük a száguldást, de ezt ma már szigorúan tiltja a szabály.
Vigasztalásképpen hadd tegyük hozzá, hogy akár az edzésidőnket is összehangolhatjuk a családi együttléttel, például az altatással: ahogy a futók futóbabakocsit, a bringások „gyerekvontatásra” kiválóan alkalmas utánfutót használhatják erre a célra.
Ha nem túl rázós a terep, mire végzünk a bemelegítéssel, a pici akár már durmolhat is hátul, mi pedig nekivághatunk a hegymenetnek – az erőnövelés ez esetben garantált.
Kismotor, pótkerekes canga, futóbringa. Nincs is jobb karácsonyi/szülinapi ajándék egy járgánynál (ha a lehetőségeink korlátlanok lennének ezen a téren, az urak nagy része a Közlekedési Múzeumot meghazudtoló magángyűjteménnyel rendelkezne a BMX-től a Pinarello karbongépen át az Ezeréves Sólyom hű másolatáig…). Bölcsis-ovis kortól már rá is ültethetjük kicsinyünket a görgőre az első kismotorra, pótkerekes vagy futóbringájára, sőt, játszótereken vagy még le nem betonozott terepen akár technikai tudását is igen korán elkezdheti csiszolgatni.
De vannak nagyszerű gyermek KRESZ-parkok (Budapesten például a Városligetben), és némi kreativitással meg használt bójával a kertünkben is építhetünk hasonlót, játékosan megtanítva srácainknak a biztonságos közlekedés alapelveit.
Bringások… bringások mindenhol! Játékszerszámok, játékbringák, biciklis mesék és dalok (sőt, használati tárgyak bringaalkatrészből!), később körbetekert játszóterek, majd családi és közösségi tekerések, gyermeksportrendezvények, montiversenyek minifutamai, kerékpárosklubok utánpótlásedzései… Rengeteg alkalmat találhatunk arra, hogy a legapróbbakkal is megszerettessük a sportágat úgy, hogy minőségi időt is töltünk velük, s közben minőségi közösséget is föllelhetünk neki. Nagyon fontos azonban szem előtt tartani, hogy az erőltetéssel csak ellenkező hatást érünk el, hiszen igazán csak azt szereti meg a gyerkőc, amire belső indíttatásból, saját kíváncsiságából és örömére talál rá. Bízzunk a bringázásban, hiszen nagyon sokakkal, főleg a gyerekekkel hamar megkedvelteti magát!
