A Magyar Természetjáró-szövetség fokozott óvatosságra hívja fel a figyelmet, mivel Belec, Abaliget, Petőrészi-kilátó környékén, valamint a Spartacus-vadászösvényen lévő kilátóhely és a Jenő-kunyhó közötti útszakaszon lódarazsak jelenlétét jelentették túrázók. A szövetség a rajzás miatt több óvintézkedésre hívja fel a kirándulók figyelmét:
– lehetőség szerint csak a kijelölt turistaúton közlekedjenek,
– kerüljék a természetes és mesterséges üregekbe nyúlkálást,
– ha észreveszik, ne közelítsenek a lódarazsak fészkéhez,
– ha a Kéktúra mentén kihelyezett bélyegződobozok bármelyikében felfedezni vélik a darázsfészket, készítsenek fotót, amelyen a helyszín beazonosítható,
– mielőtt letelepednének a földre vagy egy pihenőhelyen, nézzék meg, hogy a fűben, a padok és az asztalok körül, földi üregekben nem láthatóak-e darazsak,
– ha darázs közelít feléjük, kerüljék a hadonászást, mert a mozdulat és az izzadtságszag ingerli az állatot!
A lódarázs a darazsak családjának legnagyobb méretű európai képviselői. A rovarok zöme a téli időszakban elpusztul, a megtermékenyített királynő azonban áttelel, és ahogy az idő melegebbre fordul, úgy kezdi építeni a fészkét. Egy fészekben több száz, de akár ezernyi állat is lehet. A lódarázs ingerlékeny, nem fél az embertől. Az erjedő gyümölcs illata fokozza az állat táplálékkereső aktivitását.
Mivel 30-40 km/h sebességgel is képes célirányosan repülni, elmenekülni előle szinte lehetetlen. Jellemzően rendkívül agresszívan támadnak rajban akkor, amikor a fészek közelébe megy az ember. Az erős fájdalommal járó csípés helyén a testfelületen duzzanat, bőrpír keletkezik, amelyet kellemetlen viszketés kísérhet. Mivel az allergiás reakció légzésbénulást, halált is okozhat, lódarázs csípése esetén a lehető leggyorsabban orvosi segítséget kell kérni!
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
