Generációs probléma a mozgáshiány

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a gyerekek már az általános iskolában ellustulnak, szakemberek pedig figyelmeztetnek, a középiskolai évekre kevés fiatalnál marad meg az igény a testmozgásra.

A Bristoli Egyetem munkatársai által készített tanulmány kiemeli, 6 és 11 éves kor között jelentősen csökken a gyerekek fizikai aktivitása. A szakemberek összesen 2000 délnyugat-angliai iskolás gyermeket vizsgáltak. A kísérlet során a gyerekek gyorsulásmérőt viseltek, amely mérte, mennyi időt töltenek különböző intenzitású mozgással, a mérsékelten intenzívtől egészen a teljesen intenzívig.

Mint ismert, a szakemberek ajánlása szerint 5–17 éves kor között napi egyórányi mérsékelten intenzív vagy intenzív testmozgás szükséges. A vizsgálat kimutatta, míg az elsősök 61 százaléka teljesítette az ajánlást, a hatodik évfolyamban már csak 41 százalék. Lányok esetében – és ez a meglepőbb – az elsősök alig több mint fele mozgott napi egy órát, a hatodik osztályba kerülve ez az arány azonban már csak 28 százalék.

Számos szakértő egyetért, hogy gyermek- és serdülőkorban a hosszas ülőtevékenység és mozgásszegény életmód kialakulásában nagy szerepet játszik a túlzott képernyős tevékenység: a számítógépezés, a tévézés és a mobilozás.

„A legfontosabb a példamutatás – felelte Palatinusz Tünde korábbi fitneszvilágbajnok. – Ha a szülők aktív életet élnek, a gyerekeknek természetes lesz a testmozgás. Erőszakkal semmit sem érhetünk el, sok szülő esik abba a hibába, hogy olyan sportot akar a gyerekére erőltetni, amelyet nem szeret. Bort iszik és vizet prédikál, aki úgy akarja rávenni gyermekét a sportolásra, hogy ő maga semmit sem mozog. Ha el akarjuk érni, hogy gyermekünk kevesebbet tévézzen és mobilozzon, ugyanakkor többet mozogjon, nekünk, szülőknek is életmódot kell váltanunk.”

A kutatás során a szakemberek vizsgálták még, hogyan változik a testtömegindex (BMI) a gyermekeknél. Az eredmény megdöbbentő: míg a kicsik 10 százaléka volt – nem öröklött betegségből fakadóan – túlsúlyos, a 10-11 éves korcsoportban már minden második gyermeket érintett a probléma. Márpedig valószínűsíthető, hogy aki kiskorában súlyfelesleggel bajlódik, serdülőkorában, majd később felnőttkorában is ezzel a problémával küzd.

 

 

„A túlsúly növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mint amilyen a kettes típusú cukorbetegség vagy a később kialakuló magas vérnyomás – kezdte Jeremy Pearson professzor, az Alapítvány a Szívért (British Heart Foundation) brit szervezet képviselője. – Fontos ugyan a rendszeres és megfelelő fizikai aktivitás, de nem elegendő a probléma megelőzéséhez. A szülőknek korlátozniuk kell gyermeküket, hogy egészségtelen ételeket fogyasszanak, és gátat kell szabnunk a gyorséttermek hirdetéseinek is.”

A túlsúllyal kapcsolatban Palatinus Tünde a korai megelőzés és a szülők szerepét emelte ki.

„Utolsó utáni pillanat, amikor túlsúlyos gyermekünket rá szeretnénk venni a testmozgásra. Óvodás korban kell sokat mozognunk a gyerekekkel, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy sportágat kell választanunk nekik. A mozgásra nevelés mellett legalább annyira fontos a helyes étrend. Nem kell diétázniuk, de meg kell tanulniuk, mit jelent az egészséges és jó minőségű táplálkozás, ehhez pedig megint csak a szülők szolgálhatnak példaképként.”

 

A BMI-index egy statisztikai mérőszám, amely az egyén testmagasságának és tömegének arányát méri. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével.

Testtömegindex (kg/m²) Testsúlyosztályozás
< 16 súlyos soványság
16 – 16.99 mérsékelt soványság
17 – 18.49 enyhe soványság
18.5 – 24.99 normális testsúly
25 – 29.99 túlsúlyos
30 – 34.99 I. fokú elhízás
35 – 39.99 II. fokú elhízás
≥ 40 III. fokú (súlyos) elhízás

 

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.