Étrend-kiegészítő: se vele, se nélküle

Ha valaki elkezdi a konditermi edzéseket, hamar szembesül a dilemmával: fogyasszon-e étrend-kiegészítőket, vagy sem. Somogyi-Kovács Anita jogi szakokleveles sportdietetikus és Palatinus Tünde fitneszedző segítségét kértük.

Manapság az élsport elképzelhetetlen étrend-kiegészítők használata nélkül. A sporttudomány neves képviselői úgy vélik, az intenzív fizikai és mentális igénybevételnek kitett élsportolók nem tudnak kizárólag természetes táplálkozás útján elegendő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz jutni. A versenyszerű testépítés és étrend-kiegészítés egymástól elválaszthatatlan fogalom. De vajon érdemes-e étrend-kiegészítőket használniuk a konditerembe csak kedvtelésből járó hobbisportolóknak?

A Jadablitz nevű, fitnesz- és erősítőprogramokat kínáló internetes portál a hét minden napjára javasol valamilyen étrend-kiegészítőt az oldal látogatóinak, többek között koffeintartalmú termékeket, halolajat, BCCA aminosavakat és multivitaminokat.

„Függetlenül attól, hogy átlagemberről, hobbisportolóról vagy élsportolóról van-e szó, az étrend-kiegészítőket mindig az egyén egészségi állapotát figyelembe véve kell alkalmazni – fogalmazta meg tömören a lényeget Somogyi-Kovács Anita.

Somogyi-Kovács Anita

A szakember hozzátette, aki hobbiszinten, heti három-négy alkalommal látogatja az edzőtermet, ne szedjen étrend-kiegészítőket. – Sőt, ha egy hobbisportoló futóversenyre készül, étrend-kiegészítőként – futás közben – a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel javasolt. Ugyanakkor élsportolóknak – akik akár heti harminc órát is edzéssel töltenek – más szempontok alapján kell az étrend-kiegészítőket megválasztani.”

„Valóban léteznek étrend-kiegészítők, amelyeket hobbisportolónak nem érdemes fogyasztaniuk, hiszen a szervezet nem tud mindent hasznosítani – értett egyet a spordietetikussal Palatinus Tünde korábbi fitneszvilágbajnok és személyi edző. – A multivitaminok, az ásványi anyagok, a C-vitamin vagy az ízületvédők fogyasztása ugyanakkor nemcsak hobbisportolóknak, hanem másoknak is javasolt. A kor előrehaladtával az ízületvédők használata kifejezetten ajánlott, a súlyok emelgetése komoly megterheléssel jár. Természetes úton történő táplálkozással – főként az élsportban – manapság már nem lehet elegendő ásványi anyagot a szervezetbe juttatni.”

Palatinus Tünde

Palatinus Tünde hozzátette, nemcsak hobbisportolóknak, hanem fitneszversenyzőknek is szokott kiegészítőket ajánlani. A nők körében egyre népszerűbbek a kollagénok és a BCCA aminosavak, a szakember ezeket különösen a 30 év feletti hölgyeknek javasolja.

„Természetesen mindenki maga dönti el, mennyit költ egy termékre. Meglehetősen nagy a piaci kínálat, a laikus ember nehezen igazodik el a sokféle étrend-kiegészítő között. Amikor tanácsot adok valakinek, nem a termék gyártóját, hanem a sportoló igényét igyekszem figyelembe venni” – árulta el Palatinus Tünde.

Somogyi-Kovács Anita azt tapasztalja, a konditermekbe járó hobbisportolók többsége válogatás nélkül fogyaszt valamilyen kiegészítőt, amelyeket – sok esetben – a konditermi „szakemberek” javasolnak. Okkal vetődik fel a kérdés, milyen káros élettani hatásai lehetnek a kiegészítők fogyasztásának.

„Hogy az embernek mi káros, leginkább az egészségi állapotától függ – vallja szilárdan. – Ugyanakkor bizton állítható, hogy a fruktóztartalmú italok nagy mennyiségű fogyasztása emelheti a viszcerális zsír mennyiségét, ami érrendszeri szövődmények kialakulásához vezethet.”

A sportdietetikus arra is figyelmeztet, a rejtett cukorbetegek különösen veszélyeztetettek.

„Megtörtént az a szerencsétlen eset, hogy az edzőterembe járó rejtett cukorbeteg elájult a cukros italoktól, amelyeket étrend-kiegészítő gyanánt fogyasztott. Beverte a fejét, koponyalapi töréssel szállították az intenzív osztályra, de szerencsére megúszta az esetet nagyobb baj nélkül” – emlékezett vissza Somogyi-Kovács Anita.

 

Érdekes tények az étrend-kiegészítőkről:
– A Grand View Research becslése szerint az étrend-kiegészítők globális piaci forgalma 2025-re elérheti a 194.63 milliárd dollárt.
– Egy 21 000 fő megkérdezésén alapuló, az Egyesült Államokban végzett 2014-es vizsgálat kiderítette, az egyetemi sportolók 42 százaléka proteintermékeket, 29 százaléka energiaitalokat, 14 százaléka kreatinokat, 12 százaléka aminosavakat, 5.7 százaléka koffeines multivitaminokat használ legális teljesítményfokozásra.
– Egy 2016-os, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a serdülőkorúak körében a protein, a kreatin és a koffein a legnépszerűbb étrend-kiegészítő, amelyeket a sportteljesítmény fokozására használnak.
– A sportoló férfiak és nők ugyanazokat az étrend-kiegészítőket fogyasztják, a különbség csak annyi, hogy a nők nagyobb mennyiségben fogyasztanak vasat, míg a férfiak E-vitamint, fehérjét és kreatint tartalmazó kiegészítőket.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.