Horváth Jenő nosztalgikus tókerülése

Horváth Jenő ultrafutóról már írtunk a Csupasporton, most az Ultrabalaton kapcsán kérdeztük, ugyanis október 2-án, csaknem húsz év után újra egyéniben vág neki a tókerülésnek – anno, még a Balaton Ultramaraton néven megrendezett versenyen kétszer is dobogós helyezést ért el, egyszer második, egyszer pedig első lett.

Hosszú, majdnem húsz év szünet után újra egyedül vág neki a Balaton körüli futásnak. Miért éppen most indul el az Ultrabalatonon?
Néhány évvel ezelőtt csapatban teljesítettük a távot Sipos Istvánnal és több futóval. Remek volt a hangulat, a versenykörülmények is jobbak voltak, mint régen, ugyanis hajdanán a frissítőpontokon általában víz és háztartási keksz volt kitéve a futóknak. Legutóbb belém hasított a gondolat: miért ne versenyezzek az UB-n egyéni indulóként, főleg, hogy most már az esélytelenek nyugalmával indulhatok, vagyis mindenféle teljesítménykényszer nélkül végigfuthatom a kétszázhuszonegy kilométeres távot. Ennek szellemében is kezdtem el felkészülni. Tehát a lényeg a következő: csak szeretném körbefutni normálisan a Balatont, nosztalgiázni kicsit, illetve azt is ki akarom próbálni, milyen rendes frissítéssel végig menni.

A régi versenyeknek megvolt a hangulatuk, és bár akadtak problémák, örülök, hogy anno részt vehettem azokon a mára legendássá váló megméretéseken is.

Hogy készült fel újból a hosszú távra?
Mindennap huszonöt kilométer körül futok terepen, azt sem erősen, a ráhangoló időszak már csak a pluszkilométerek gyűjtésének jegyében telik. Egy hónappal a verseny előtt futom általában az utolsó hosszú távot, olyankor kicsit megpiszkálom a szervezetemet, mégpedig úgy, hogy szombaton futok negyven-ötven kilométert, vasárnap pedig ráterhelek hatvan-hetvennel. Ezután – ahogy mondtam – már a finomhangolás következik, extra terhelést nem adok magamnak.

Beszélt a frissítésről, hogy annak idején víz és keksz volt az asztalokon. Az olyan rutinos ultrafutó, mint ön, mennyire építi fel tudatosan az energiapótlást?
Tartom a lépést a változásokkal, és a frissítésem alapját az energiazselé és izotóniás ital alkotja, de igyekszem minél természetesebben segíteni a szervezetemet. Nem olyan régen kezdtem el használni egy magyar gyártó, az SFI Nutrition termékeit, ők ráadásul felajánlották, hogy az Ultrabalatonon gondoskodnak az energiapótlásomról.

Emellett nekem fontos az is, hogy szilárd, száraz táplálékot is fogyasszak ilyen hosszú távon, úgyhogy a régi idők frissítői sem maradhatnak ki – azaz időnként kis kekszet, sajtot is eszem majd.

Ahogy láttam, az UB-n a frissítőasztalok kínálata nekem teljesen megfelelő lesz.

A kétszáz kilométer feletti távon óhatatlanul is vannak kényelmetlenségek, van-e valami módszere arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket csökkenteni?
Én például nagyon sokat kenem magam, s egy bóraxos babakrémmel a lábfejemet, a hajlataimat is alaposan beborítom. Általában nyolcvan kilométerenként zoknit váltok, és újra bekenem a lábam. Ez a fajta gondoskodást mindig meghálálja a testem, mert nincs hólyag vagy seb a lábamon, még az UB-hoz hasonló extra hosszú táv után sem. Egyszer a Bécs–Budapest szupermaratonit követően a televíziós stáb tagjai sem hitték el, hogy a hosszú táv megtétele után is ép maradt a lábam. Néha a verseny közben is kicserélem a talpbetétet, ha nagyon rossz állapotban van már, illetve maga a futócipő és a megfelelő ruházat is fontos. A krémezéssel, a felszerelések cseréjével eltelik néhány perc, de ilyen hosszú távon ez nem zavar. Nincs bennem teljesítménykényszer, amely azt mondatná velem, hogy „vacakolással” ilyen kis időt is kár elvesztegetni, ugyanis ez sokat javít a komfortérzeten, az ember jobb érzéssel tudja folytatni az útját – vagyis a tudatosság, az önmagunkra való odafigyelés, a türelem és az elszántság is rengeteget segíthet.

Műhelytitkok a legendától

Horváth Jenő csaknem harmincöt éve fut ultratávokat, számtalan 12, 24 és 48 órás versenyen lett dobogós, történelmet írt azzal, hogy 2012-ben egyben lefutotta a legendás Bécs–Pozsony–Budapest szupermaratonit (kevés híján 320 kilométert jelentett), és sok 100-150 kilométer feletti terepultraversenyen is remek eredmények fűződnek a nevéhez. A magyar hosszútávfutás ikonikus alakja ráadásul szívesen segít az ultrázással ismerkedő hobbifutóknak, a Futáshoz.hu nevű futóboltja egyfajta zarándokhely is azoknak, akik szeretnének minél többet megtudni arról, miként is lehet minél hatékonyabban teljesíteni a maratoni feletti távokon.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.