BLOGRA FUTOTTUNK Köszönet az ismeretlen „fejlámpatérítőnek”

Kiderül, hogy egy blogszörföst nem könnyű edzés közben megállítani, és bizony Hédi sem örült annak, amikor egy néni figyelmeztette a láthatóságra – vajon mindenki odafigyel a futók biztonságára?

Szombaton reggel tíz óra körül indultam futni a kellemesen hűvös időben, szedtem a lábam, hogy mihamarabb bemelegedjek. Egész jó tempóban szeltem az aszfaltot, amikor egy idős néni hozzám szólt, álljak meg egy pillanatra – egy másodperccel korábban szállt ki az autóból, talán az unokája lehetett mellette. Mivel azt hittem, hogy téríteni akar, ezért azt mondtam neki, sajnos nem tudok megállni. Ő azonban nem elégedett meg ennyivel, utánam szólt: tényleg nagyon fontos dolgot szeretne mondani, hogy mindenképpen tegyem magam láthatóvá, ha futok.

Visszafordultam, és hátrafelé futva mondtam neki, eszméletlen jó fejlámpám van, néhány autónak a reflektora nincs olyan erős, mint annak a fénycsóvája.

És egyáltalán, most éppen tök világos van. A néni még mindig folytatta, hogy én nem szoktam magam kivilágítani, és feltétlen tegyem meg. Megnyugtattam (persze már jó messziről), hogy mindig így teszek a sötétben. Valószínűleg összekevert valakivel. Aztán gondolkodtam ezen a párbeszéden kicsit. Az első, hogy ezúton kérek tőle elnézést, ha esetleg tiszteletlennek tűntem volna, de tényleg azt hittem, téríteni akar, és a hidegben nem akartam megállni beszélgetni. Viszont a másik gondolatom az volt, hogy ez milyen klassz dolog, hiszen egy hetven év körüli néni hívta fel a figyelmet a láthatóságra! Ez mekkora királyság! Ezek szerint ez ennyire fontos, nyilvánvaló és egyértelmű dolog manapság.

Persze utólag már szívesen elmagyaráznám neki, összekevert valakivel, de legközelebb hátha megint összefutunk, és akkor tisztázhatjuk, plusz megköszönhetem a figyelmességét.

Mindenesetre bearanyozta a futásomat. A vasárnapi edzést pedig jó kis esőben nyomtam le, van abban valami báj, amikor folyik a cipőben a víz (és még mindenhol máshol is). De ha választani kellene, inkább az eső, mint a negyvenfokos hőség. Élveztem is minden pillanatát!

 

GYURKÓ PÉTER (Facebook)

A terepfutónak a Piros 85 volt idén az utolsó versenye, ennek beszámolóját olvashatjátok a közösségi oldalán – fantasztikus idővel (8:35:32) a hatodik helyen végzett.

 

FEJESDORA.COM (blog)

Dóri ínycsiklandó, mégis egészséges nasikat szedett össze, amiket edzés előtt/után vagy közben fogyaszthatunk. A leírás alapján nagyon jónak tűnnek, a fotókon pedig annyira csábítóak, hogy mindenképp megkóstolom őket.

 

FLYING MOUNT (Facebook)

Lovász László edző gondolt egyet az ismerőseivel, és elindultak a Ökofutás Hoka Forest Runon; a maratoni távot választották 1300 méteres pozitív szintemelkedéssel.

Sikerült párszor eltévedniük, így ő plusz hét kilométert tett még hozzá a maratonihoz, emiatt 5:32 órán át csapatta a Börzsönyben.

 

GOWITHTHEFLOW.HU (blog)

Piros 85-beszámolót olvashatunk annak minden szépségével és gyötrelmével. A dugókát (csippantót) kétszer is elveszíteni a verseny alatt már művészet, viszont mindkétszer vissza is kapni, na, erre már nincsenek szavak 🙂

 

ROADRUNNERDIARY.WORDPRESS.COM (blog)

A szerző nem volt elégedett a futótechnikájával, ezért jelentkezett ChiRunning-tanfolyamra, amelyen rengeteget tanult. Rákerestem a tanfolyamra, érdekesnek és hasznosnak tűnik!

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Az erő velünk van? Kell a kemény edzés!

KREMLICZA LEVENTE

Az alacsony és közepes intenzitáson történő edzés a hosszútávfutás egyik alapja, ahogy sok más sporté is, mivel kiválóan fejleszthető vele az állóképesség. Annyira elterjedt ez, hogy sokan nem is végeznek magas intenzitású edzéseket sem futásban, sem a keresztedzések során. Pedig ha a maximumot szeretnénk nyújtani, akkor szükség van rá, hogy minden tartományban tudjunk teljesíteni. Néha kellenek a kemény, kidöglős edzések, természetesen észszerűen végezve, nem szabad átesni a ló túloldalára. Ezek lehetnek gyors résztávos edzések, dombos edzések, fartlekes futások, rengeteg lehetőség van, ez az erőedzésekre is igaz, néha kell egy pörgős, nehéz edzés, mikor az utolsó ismétlés már alig megy. A határaink úgy tudnak kitolódni, ha időnként megközelítjük, sőt akár át is lépjük őket. A nehezebb edzések után a regenerációra is több figyelmet kell fordítanunk, hisz szokatlanul nagy terhelés érte a szervezetünket.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.